Mit mondanátok el egy prezentációban az alaplapról, és a processzor jellemzőiről viszonylag röviden?

Alaplap Mint ahogyan a neve is mutatja, alapvető feladata van. Az épületeknek fontos az alap, mert arra épülnek a szintek, úgy a számítógép esetében is ide „épülnek” az alkatrészek. Valamilyen módon ide kapcsolódik minden alkatrész, vagy közvetlenül, vagy segédeszközök segítségével (illesztőkártya, csatlakozók).

Egy nagyon bonyolult nyomtatott áramkör ez, amely biztosítja az alkatrészek elhelyezkedését és az összekapcsolódásukat, tehát nem csak „ hordozza” az alkatrészeket, hanem a közöttük zajló adatforgalmat is megvalósítja. Pontos és hiba nélküli működése tehát a gép működése szempontjából elengedhetetlen. Az alkatrészek hibás belehelyezése, vagy az alkatrészek hibája, zavarhatja a működését, vagy meghibásodását okozhatja. Az épületek esetében is fontos az alap minősége és megbízhatósága, a számítógép esetében az alaplap minősége a fontos.

Az alaplap minősége és felhasználhatósága erősen gyártó- illetve típusfüggő. Azt, hogy egy gépbe milyen alkatrészek helyezhető, továbbá hozzá milyen perifériák kapcsolhatók, döntően az alaplap határozza meg, ennek helyes megválasztása tehát alapvető. Az alaplapok legfontosabb jellemzői: Kép nagyobb méretben Fontosabb részei: Processzor foglalat(CPU foglalat): Ide lehet beilleszteni a processzort, általában többfélét is akár. Memória foglalat: A memória modulok ide pattinthatók be.Ezek mérete adja azt a memóriát amit használhatunk. Bővítő helyek (PCI sinek): Úgynevezett bővítőkártyákkal lehet a gép jellemzőit megváltoztatni. A legismertebb bővítőkártya a videókártya, ami a monitort látja el adatokkal. ROM BIOS:Egy különleges memória, amit az alaplap gyártója lát el egy programmal, ami a gép indulását biztosítja. Külső csatlakozók: ezek a gép dobozának külsejéről is elérhetők: billentyűzet, VGA, nyomtató, LAN, hang, USB.

A CPU (angol: Central Processing Unit – központi feldolgozóegység) más néven processzor ill. mikroprocesszor, a számítógép „agya”, azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását

vezérli, félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör. Magyarra

többféleképpen fordítják, így pl. a központi végrehajtó egység , központi feldolgozó egység, központi feldolgozó processzor, vagy egyszerűen processzor kifejezések is elterjedtek. Míg a processzor fogalma már

korábban ismert volt, a mikroprocesszor

megjelenését csak a félvezetős technológia és

az integrált áramkörök kifejlesztése tette

lehetővé, az 1970-es évek elején. A

processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok különálló

áramkör volt, ám a mikroprocesszorral

sikerült a legfontosabb komponenseket

egyetlen szilíciumlapkára integrálni. A mikroprocesszor egy vagy több szilícium kristályra integrált, néhány ezertől[1] több tízmillió számú tranzisztort tartalmazó integrált áramkör, amelyben további részegységek különíthetők el, rendelkezik az adatok ki- és

beviteléhez szükséges sínrendszerrel, és

rendelkezik egy utasításkészlettel, amelynek

utasításait képes végrehajtani. A bemeneti eszközök segítségével kódolt információkat feldolgozza, majd az eredményt a kimeneti eszközök felé továbbítja, melyek ezeket az adatokat információvá alakítják vissza. A világ első mikroprocesszorát (TMS 1000) az amerikai Texas Instruments fejlesztette ki

1971-ben, ezt követte az Intel 4004-es processzora, majd további cégek gyártmányai.