A fali (kondenzációs) kazán kevesebbet fogyaszt ugyanannál a (termosztáton) beállított hőmérsékletnél, ha a radiátorban keringő víz hőmérséklete alacsonyabb?

kondenzációs kazánnak az a lényege, hogy a gáz égésekor keletkező víz alapállapotában gőz formájában van jelen. ahhoz, hogy a vízből gőz legyen, a párolgáshő miatt elég nagy energia kell. a kondenzációs kazán ezt a párolgáshőt nyeri részben vissza azzal, kondenzálódik benne a vízgőz.

azért nagyobb a kondenzációs kazán hatásfoka 100%-nál, mert amikor a fűtőértéket meghatározzák, akkor nem vízzel, hanem gőzzel számolnak azaz a párolgáshő ott elveszik. (vesd össze a fűtőértéket az égéshővel, ahol elviekben mindent visszahűtenek a kezdeti hőmérsékletre)

na most, ha a víz hidegebb, akkor a kazánban lévő hőcserélő is hidegebb, ezáltal több víz fog kicsapódni rajta, azaz egységnyi gázból több energia adódik át a hőcserélőnek. azaz javul a hatásfok.

hogy százalékosan ez mennyi, azt nem tudom, de elméletileg így van.

na, akkor ugorjunk neki még egyszer.

ha a metánt elégeted (a földgéz oroszlánrésze ez), akkor abból keletkezik széndioxid és víz. pontosabban vízgőz. a füstgáz jelentős része valójában vízgőz. eddig gondolom oké.

na most, a normál kazánoknál sarkalatos kérdés volt, hogy ez a vízgőz nehogy lecsapódjon valahol, mert akkor a széndioxiddal savat alakot, ami marja a kazánt marja a kéményt, szóval nem jó. (ma a szabályozás csak rozsdamentes kéménybe enged új gázkészüléket bekötni pontosan ezért)

a kondenzációs kazánnak viszont pont az a lényege, hogy még a kazánon belül csapódjon le ez a víz (vagy legalábbis minél nagyobb része), mert az, hogy a vízből gőz lesz, az rengeteg energiát tárol és érdemes ennek egy részét kinyerni. ez a kinyerés akkor történik meg, amikor a füstgázban lévő vízgőz lecsapódik, azaz kondenzál. innen a név.

kondenzálni úgy kell, hogy valami hűvös dolgot raksz a gőz útjába pl. amikor rálehelsz a hideg ablaküvegre, ami azért is jó példa, mert minél hidegebb az ablaküveg, annál több pára fog rajta megjelenni (nyáron hiába leheled az ablakot, semmi látszata, télen meg egyből tényérnyi párafolt keletkezik). a kazánban lévő hőcserélő ugyanígy működik, hideg (relatíve), azért lecsapódik rajta a vízgőz. azért csapódik le rajta, mert lehűl tőle és úgy hűl le tőle, hogy átadja neki az energiáját. (a vízgőz hűl, a hőcserélő melegszik)

na most. mint az ablaküvegnél, úgy a hőcserélőnél is igaz, hogy minél hidegebb, annál több gőz csapódik le rajta. de ha több gőz csapódik le rajta, akkor több energiát is kell elnyelnie. a hőcserélő hőmérséklete azonban attól függ, hogy milyen meleg a benne keringetett víz.

minél hidegebb a víz, annál hidegebb a hőcserélő, annál több víz csapódik le rajta, azaz annál több "plusz" energiát nyerünk ki a füstgázból a benne lévő vízgőz lecsapódása révén. azaz annál kevesebb gázt kell égtünk ugyanannyi energiáért.