Milyen legyen egy jól megtervezett önellátó ház elektromos háttere?
Üdvözletem.
Azon gondolkodok hogyan lehetne megoldani egy mindenkitől független villamos ellátást egy családi házban. Elsősorban napelemeke gondoltam.
A terv eddig:
Két hálózatot készíteni. Az egyik 12V a másik 230V
12V ról menne a világítás. Manapság már elérhetőek a led világítótestek. Ebből tervezem mindenhova a világítást.
A 230v pedig maradna a háztartási készülékekre.
Inverternek gyári invertert tervezek. Ez már elérhető 100Ft/W áron Pl itt [link]
Ebből amennyi szükséges annyit tennék be. Mivel a rendszer szakaszolva van így nem probléma hogy csak 1500W-ot tud. Nem kell egyben az 5-6 kilós teljesítmény.
Amin még gondolkodom, hogy lehet érdemes lenne pár háztartási eszközt átalakítani és azokat is 12V ról esetleg egy 3. 24V ról üzemeltetni. Így megmaradna az átalakításból következett veszteség. (vagy a világításhoz is 24V ot használni) Ebben az esetben csak a motorral rendelkező készülékeket kell csak 230V ról üzemeltetni.
Tv, Pc megmaradna kis feszültségen.
Véleményeket várok hogy az elképzelésről kinek mi a véleménye. Esetleg van e valahol erre vonatkozólag egy tanulmány vagy leírás?
válasza:Elég összetett dolgot szeretnél és elég drágát is.
(persze lehetséges hogy a pénz nem számít)
A sziget üzemű napelemes rendszereket szerintem csak ott éri meg megvalósítani ahol nincs alternatív megoldás. (pld tanya az alföld közepén)
Amiket linkeltél inverterek ugyan gyáriak de nem ép napelemes rendszerekhez vannak fejlesztve.
A szakaszolás az remek elgondolás még a 12V 24v-os külön hálózat is világításra pld remek, az egyéb készülékek átalakítását nem nagyon javaslom (nem azt mondom hogy kivitelezhetetlen)
A gond szerintem ott van
1 rengeteg nap ellem kell.
2 rengeteg akkumulátor
Szóval lehet drágább lesz a leves mint a hús.
Persze tudni kéne hogy végül is mit szeretnél elérni, mennyi és milyen fogyasztód van.
Ki indulásnak van egy pár cég neten, aki kimondottan napelemes rendszerekkel foglalkozik. És még pár fórumot is lehet találni ebben a témában.
válasza:Az elektromos rendszer egy aktív házban csak egy(!) összetevő, ennél azért komplexebb rendszerben "illik" gondolkodni.
A napelem, mint _kizárólagos_ áramforrás önmagában nem elegendő, gondolj csak a hosszú ködös/felhős téli napokra, amikor az energia-igény magas, a hasznosítható fényteljesítmény viszont csekély.
Nem megoldhatatlan feladat, de legalább drága.
A szeparált 12V-os világítási rendszerrel nyersz egy fesz-konverziót, viszont sokkal többet vesztesz az inverternél és akksiknál (normálisabb inverter nem megy 12V-ról, mivel alacsonyabb feszről sokkal nagyobb áram szükséges, ez pedig igencsak igénybe veszi az akkumulátorokat, és a töltő elektronikának is brutális áramot kell leadnia -> megnövekedett veszteség)
Ha komolyan tervezgetsz, gondolkozz el egy kisegítő szélerőmű építésén, valamint egy "vegyes" (dízel, fagáz, hidrogén) üzemű aggregátor betervezésén.
Én a következőket csinálnám:
Hálózat: 220V/50Hz, kifejezetten az aszinkron-motorral szerelt gépek (mosógép, stb.) üzemeltetéséhez,
110V/400Hz az "egyéb", frekire érzéketlen, kapcsolóüzemű táppal szerelt cuccokhoz (számítógép, TV, stb.)
Napelemek:
Napkövető mechanikára szerelt táblák, amelyek "beállnak" a nap irányába, így összességében ~30% többletteljesítményt nyersz az állandó 90fokos beesési szöggel.
"túlméretezett" panelszám, a felesleges (elsősorban nyári) teljesítményt felhasználhatod hűtésre, valamint vízbontással veszteséges, de hosszabb idejű tárolásra (ha már van, akkor próbáljuk eltenni az energiát télire)
Ez mellett betennék a rendszerbe egy szélerőművet (igencsak szakaszos az üzeme, de viszonylag nagy teljesítmény érhető el vele)
Persze a "villany" nem minden, fűteni és hűteni is kell. A ház alá betennék egy, a ház alapterületével megegyező, legalább 2m magas hőszigetelt tartályt, amit nagy kapacitású hőpufferként "töltenék" hővel a nyári napos időszakban (pl. heat pipe kollektorral), a fűtési szezonban kezdetben közvetlenül, később hőszivattyúval elsődlegesen ezt használnám az épület padlófűtéséhez. (Azért padlófűtés, mert igényli a legalacsonyabb hőmérsékletű hűtővizet, és hatásfoka lényegesen jobb, mint a radiátornak, vagy a légbefúvásnak)
A tartály mellett, min. 4m mélyről (de mindenképp a talajvíz szintje alatt) a ház körül sugárirányban becsövezném 4-5m hosszú hőleadó csövekkel a talajt, amit egyrészt mint 10-15 fokos hőpuffer közvetlenül felhasználhatnék nyáron hűtésre (a padlófűtés rendszerén keresztül), másrészt a hőszivattyúnak télen végszükség esetén 10-15 fokos hőforrást biztosítana, ha a puffertartály kihűlne (gazdaságosabb a -10 fokban 15fokos földhőből előállítani a padló 30fokos fűtését, mint a kinti mínuszból)
Mint írtam, a "maradék" elektromos energiával vizet bontanék (csúnyán veszteséges, de a "feleslegből" nem akkora gond, télen meg jól jön), tartályban eltárolva szükség esetén (hirtelen nagy energiaigény, vagy "szegény" időszakban rátáplálás) aggregátort hajtanék vele.
Természetesen ez mit sem ér, ha nincs szinte tökéletes hőszigetelésű épületed, az viszont egy külön szakma.. :)
válasza: válasza:Hát nagy tartájt a ház alá már nem tudok tenni. :)
Egy ilyen tervhez teljesen nulláról kell kezdeni az építkezést. Nyilván az energia ellátás nem csak a villamos rendszerre vonatkozik. A fűtést éni is központilag akarom megoldani. Vegyes tüzelésű kazán + napkollektor + talajszonda. HMV is rákötve indirekt tárolóval a kazánra. Ebből amit csak lehet házilag összeépíteni. tetszik Pl a sörkollektoros megoldás.
Visszatérve a kezdeti témára. Az épület 17x8m alapterületű ahol az elosztó a ház felénél van. Tehát a leghosszabb vezeték is 20m. Erre kell a számításokat elvégeznem. Ezzel a részével még nem foglalkoztam. Először ez elvi kérdéseket akarom tisztába tenni.
Akkumulátorokat valószínűleg nem nagyon tennék be. Inkább egy kétirányú óra. Szélerőműre nem tudom milyen feltételek vannak egy kisebb városban. Túl magasra nem tehetem gondolom. Viszont annál jobb minél magasabban van :) Valahol hallottam valami 6 méteres magasságot. Ennek még utána kell néznem. A hidrogénre bontás és tárolás érdekesnek tűnik nekem. Bár ennek a tárolása biztos nem kevés. Nagyméretű tartály(ok), szivattyú, biztonsági szelepek. Viszont nagy előnye hogy az agregátort bármikor megtudja hajtani.
válasza:A napelemekhez elég spéci inverterek kellenek, pláne, ha be van kötve a hálózati 230 Volt is (amit nem úszol meg, ha nem vagy Amish és életvitelszerűen élsz a helyen.) Frekvenciát kell illeszteni, plusz a napelemek teljesítménykarakterisztikáját is kordában kell tartani. Ehhez vannak megfelelő berendezések, pl. SMA Sunny sorozat.
Nem lesz olcsó...
Hasonló rendszert építek ki.
A világítás teljes egészében 12 V-ról megy. Nagyobb részben ledek, de kamrában, előszobában és kinti lámpa 12v-os izzó. Tervezek 12V-os energiatakarékos izzót is (de nem boltit, mert az drága, hanem olyat, ami 230V-osból lett átalakítva).
12V-ra van gyári: laptoptöltő, telefontöltő, autós porszívó, autórádió. Van gyári, de nem éri meg: hűtő, mikró és vízforraló.
Átalakítható az asztali számtógép (nem drága, de sok ampert fog kérni, szóval meggondolandó), TV, rádió.
235W-os napelemem van. Ha másfél órát süti a nap, azzal két napig (!) világítok. Aksi: egyenlőre egy db használt 75Ah-s ólom akkumulátor, de bővíteni szeretném.
A lakás nem túl nagy, ezért elfogadható a veszteség a vezetékeken (Másfeles kábeleket használtam.) Árak: napelem 70 000 Ft, töltésvezérlő 30 000 Ft. Ledek, egyéb apróságok kb. 60 000 Ft. Ledpaneleket vettem, én raktam össze hűtővel és E 27-es foglaltokba csavarhatóak. A meglevő kapcsolókat és foglalatokat használom a ledeknél. Ha az akkumulátorban nincs elég energia, átváltok egy 230/12V átalakítóra. Remélem segítettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!