Mi a külömbség a kompakt és a tükörreflexes gépek között?

Tudod mit, úriember leszek, leírom neked:

Alapjaiban elmondható, hogy filmes társaikhoz hasonlóan a digitális fényképezőgépeket is két nagy csoportba sorolhatjuk:

– nem cserélhető objektíves azaz kompakt gépek

– cserélhető objektíves fényképezőgépek

– tükörreflexes (SLR)

– digitális-tükörreflexes (DSLR)

– fix, nem cserélhető objektív tükörreflexes mechanikával (elhanyagolható mennyiség)

– tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgép úgynevezett MILC (Mirrorless Interchangeable Lens Camera) számuk gyarapszik.

Sorba vesszük azokat a dolgokat emiket egy gép vásálásánál nézni kell és megpróbáljuk röviden leírni mi a funkciója:

Mi az az objektív?

Az objektívekről, tulajdonságaikról oldalakon keresztül lehetne írni de röviden összefoglalva, hogy mi is az az objektív. Általánosan elmondható, hogy a jó kép elkészítéséhez kell egy jó objektív is (persze nem árt ha van látásmódja is a fotósnak de az már az alkotáshoz tartozik). Az objektív egy műanyag vagy fém tubusba épített összetett korrekciós lencsékből álló tárgy, amin keresztül a fény áthaladva és a lencsék által többszörösen korrigálva jut el az érzékelőhöz vagy a filmhez ami rögzíti azt.

Megkülönböztetünk:

– fix gyújtótávolságú vagyis nem "zoomolható" objektíveket és

– régi nevén úgynevezett "gumiobjektíveket" vagyis a Zoom objektíveket.

A fix gyújtótávolságú objektívek sokkal jobb minőségűek a zoom társaiknál mivel felépítésben itt sokkal kevesebb lencsetagot alkalmaznak mint a zoom objektívek esetében. Mára már a profi zoomok is nagyon jó képminőséggel rendelkeznek. A legtöbb profi, hivatásos fotós főleg a műtermi divat és tárgyfotóknál még mindig a fix objektíveket használják.

Mi az a tükörreflex?

A tükörreflexes fényképezőgép elsősorban a haladó és a profi fotósok eszköze. Nevét a zárszerkezet előtt található tükörről kapta, ami az objektíven keresztül érkező képet az optikai keresőbe vetíti. Képrögzítés előtt a tükör felcsapódik, hogy a fény a kereső helyett a fényérzékeny felületet érje.

Mi a különbség a SLR és DSLR között?

Az SLR kifejezés a filmes tükörreflexes gépek jelzője a DSLR pedig a digitális tükörreflexes gépek rövid jelzője.

Milyen felbontású gépet vegyek?

A mai technika már eljutott odáig, hogy a kompakt fényképezőgépek érzékelője a kis méret miatt már nem nagyon bír el nagyobb felbontást a képminőség romlása nélkül. Vagyis egy kis érzékelőbe minél több pixelt sűrítenek bele az egy határ után már minőségromláshoz vezet.

8–12 megapixel fölé nem érdemes menni kompakt gépek esetében mert ezekről már kiváló A3-A4-es nagyításokat tudunk készíttetni tökéletes minőségben, így azt tanácsoljuk, hogy a vásárlásnál ne ez legyen az elsődleges szempont.

Tükörreflexes gépek esetében azért más a helyzet mert itt már a nagyobb képérzékelő általában CMOS már több képpontot elbír, sőt a gyártók csúcsgépei már megegyeznek a filmes gépek képkockájának a méretével így ott már nem ritka a 20–30 megapixel körüli felbontás sem.

Mi a különbség az optikai és digitális zoom között?

Az optikai zoom egy mechanikus több lencsetagból álló beépített objektív ami minőség szempontjából mára már nélkülözhetetlen a kompakt gépek esetében is. Általános célokra a leggyakoribb 3-4-szeres optikai zoom megfelel.

A digitális zoom szoftveresen nagyít rá a képrészletre így minél nagyobb a nagyítás mértéke annál nagyobb a minőségromlás is mert szeletet vág ki a gép szoftvere a látott képből ezáltal a kép szétesik életlenebbé zajosabbá válik.

Tehát a gép kiválasztásánál ne tévesszen meg a digitális zoom nagysága (:

Mi az a zoomátfogás?

A zoomtartomány nagyságát könnyen kiszámíthatjuk, ha a nagyobb milliméter értéket elosztjuk a kisebbel. Pl. a zoomtartomány alsó értéke 35 mm, a 105 mm pedig a zoom felső határa. Ez esetben 105/35 = 3. Tehát gépünk 3x-os zoomra képes. Tehát a zoom két végpontját a legkisebb és az elérhető legnagyobb gyújtótávolság határozza meg.

A zoom objektívek (praktikusságuk miatt) mára szinte teljesen kiszorították a többi típust, bár képrajzolási képességük és fényerejük gyengébb, mint a fix gyújtóponttal rendelkező objektíveknek. De ezek közt is találunk fix fényerejű, jó rajzú objektíveket

Mi az a kistele-nagytele, nagylátó, halszem?

Objektívek típusai. A fotográfiában az objektív a tárgyról valódi képet rajzoló optikai rendszer, mely egy vagy több optikai lencséből, illetve egyes objektívek esetében optikai lencsékből és tükrökből épül fel. Az emberi szemhez hasonlóan működik, a látószögébe eső fényt összegyűjti, majd az optikai tengelyére merőleges érzékeny anyagra (fotófilm, érzékelő lapka) vetíti.

Elsősorban gyújtótávolság és fényerő alapján jellemezhetjük. Az objektíveket típus szerint szoktuk kategorizálni (pl.: teleobjektív, normál és nagylátószögű), de csoportosíthatjuk fix vagy nem fix gyújtótávolság szerint.

• erős teleobjektív – 300 mm, 400 mm, 500 mm, 600 mm, 1200mm • közepes teleobjektív – 135 mm vagy 200 mm

• kis teleobjektív (portré) – 80 mm, 85 mm (1,5× gyújtótávú) ill. 100 mm vagy 105 mm (2× gyújtótávú)

• makró objektív – 50mm, 65mm, 100mm, 150mm, 180mm (nagy fényerejű, jó közelpontú optikák. A 65mm-es gyújtótávú objektív egy speciális eszköz a kategórián belül, leképzése az életnagyságtól indul és egészen annak ötszöröséig terjed.)

• normál objektív (alap) – 50 mm, 55 mm, 60 mm

• enyhe nagylátószögű – 35 mm

• közepes nagylátószögű – 24 mm, 28 mm

• erős nagylátószögű – 20 mm (ennek már 90°-os a látószöge)

• extra nagylátószögű – 18 mm, 15 mm, 12 mm (utóbbi látószöge már 112°-os), ennél nagyobb látószögűt már csak megrendelésre készítenek

• halszem – 8 mm, 15mm (hatalmas, általában 180° feletti látószöggel rendelkeznek, könnyen felismerhető, jellegzetes formában görbítik meg a vonalakat)

Mi az a memóriakártya? Milyet érdemes venni?

A memóriakártya adattárolásra szolgáló eszköz. Jelenleg forgalomban lévő kártyatípusok: A Flash alapú memóriakártyák közül fényképezőgépekhez jelenleg ezt a pár típust érdemes csak megemlíteni:

– CompactFlash (CF),

– MemoryStick (MS),

– SecureDigital (SD)./SDHC/SDXC

Leggyakrabban fellelhető méretek a 2-4-8-16-32GB-os kártyák,de a 2GB-os már már kicsinek mondható a nagy felbontású gépek miatt így a gyártásuk lassan kezd leállni az SD és a CF kártyáknál.

A legtöbb amatör gép az SD kártyák különböző verzióját kezelik,de van egy–két haladó DSLR Amelyik CF és SD kártyát is kezel .

Ha valaki komolyabban szeretne foglalkozni a fotózással, akkor mindenképpen azt javasoljuk, hogy ismert gyártó termékét vegye és ne az olcsóság legyen az első szempont. A másik tanácsunk hogy érdemesebb 2db 4GB-os kártyára beruházni mint egy db 8GB-osra mert így tudod cserélgetni és egy esetleges adatvesztés miatt nem tűnik el az addigi összes munkád ha megosztod a kártyákon a felvételeket.

Mi az a kompatibilis bajonett?

Egyes gyártók mint Pl: Nikon, Canon már 50-60 éve gyártanak fényképezőgépeket és Objektíveket, az objektívek csatlakoztathatóságát úgynevezett bajonettel látják el ami minden gyártónál más és más. A Nikon például az „F” bajonettet használja már évtizedek óta ezzel a régi akár 30 éves manuális Nikon objektívek is használhatóak a mai korszerű digitális gépeken a „kompatibilis bajonettnek” köszönhetően.

KIT objektívek?

„KIT” objektíveknek nevezzük a DSLR vázzal együtt (olcsóbban) kapható objektíveket. Ezek általában olcsóbb zoom objektívek általános célokra tökéletesen megfelelnek. Vannak dupla KITTEK mint pl.: Nikon D3100váz +18–55 +55– 200 Ezzel már széles a skála mert egy alapzoom objektívet és egy teleobjektívet is kapunk jóval olcsóbban mintha külön-külön vásárolnánk meg azokat.

Mi az expozíció?

Az expozíció az a fénymennyiség, amely a fényképezőgép érzékelőjét éri. Ez határozza meg, hogy mennyire lesz világos a kép.

Záridő? Rekeszérték? ISO érzékenység?

A záridővel és rekeszértékkel szabályozzuk az érzékelőre jutó fény mennyiségét. Röviden ezekkel hozzuk létre az adott fényviszonyokhoz szükséges helyes expozíciót. A rekeszértékkel egyben az élesség tartományt is szűkíthetjük például ha portrézunk, akkor érdemes 2.8 vagy 3.5 vagy 4-es rekeszt választanunk, így a háttér és az előtér kellemesen elmosódik kiemelve ezzel a modellünket a képből.

A jól exponált kép elkészítéséhez három paramétert kell megfelelően átgondoltan beállítani. Ezek közül kettő, a záridő (zársebesség) és a rekesz (blende), a filmes időkben is állítható volt. A digitális korszakban ehhez hozzájött az érzékenység (fényérzékenység ISO) állításának lehetősége is, mely régebben a befűzött film tulajdonsága volt. Mindegyik paraméter állítása valamit rontani, vagy javítani fog a képen, a jó fotós tudja, hogy a kész képen az milyen hatású lesz.

A fényérzékenység: a záridővel fordított arányosságban áll az expozíció szempontjából, vagyis kétszer akkora ISO-értékhez fele akkora záridő tartozik (feltéve, hogy ugyanolyan megvilágítottság elérése a cél).

Fehéregyensúly?

Az emberi agy, amennyiben tisztában van egy adott tárgy színével, szélsőséges fényviszonyok között is megfelelő színűnek érzékeli azt. Példa: ha a szobában egy erősen sárgás fényű lámpa világít, a kezünkben lévő papírlapot akkor is fehérnek fogjuk érzékelni – pedig valójában sárgának látjuk, mint minden mást is. Ez azért van, mert az agyunk beazonosítja a tárgyakat, és úgymond korrigálja a színskálát érzékeléskor. Erre viszont a fényképezőgép alapvetően nem képes, csak rögzíti, amit "lát". Így a sárga fénnyel világított szobában fotózva minden sárga, sárgás lesz (és mivel fotót nézünk, ezt már az agyunk sem korrigálja).

Ennek kiküszöbölésére szolgál a fehéregyensúly (White Balance, WB) beállítás. A ma forgalomban lévő digitális gépeken legalább 5-6 gyári beállítás található, az automata mellett többnyire napfény, árnyék, neon, sárga izzó, felhős. Ezek annyit módosítanak a képen, hogy valamennyire eltolják a rögzített színeket egy kék-sárga skálán. Délutánonként, naplemente előtt a napfény színe erősen megsárgul, majd bevörösödik, így ennek ellensúlyozására a sárga mennyiségét csökkenteni, a kék mennyiségét növelni kell a képen. Fordított eset a felhős környezet, ahol többnyire bekékül a táj, így némi sárgára van szükség a színhelyes fotóhoz Ha az automata és gyárilag programozott beállítások nem birkóznak meg a feladattal, többnyire rendelkezésünkre áll egy felhasználói beállítás. Ez úgy működik, hogy az adott fényviszonyok között mutatunk a gépnek egy fehér felületet (kompakt gépeknél általában elég rámutatni, digitális tükörreflexes gépeknél csinálnunk kell egy fotót, közepén a fehér felülettel), és a gép a felület fehértől való aktuális eltérését kirtékelve, megfelelő irányba és mértékben eltolja a színskálát, ezzel korrigálva a szokatlan fényviszonyok okozta színeket. Ezzel persze kreatív emberek érdekes hatásokat érhetnek el, hiszen fehér helyett mondjuk lilát mutatva a gépnek, a kész fotó színeit teljesen eltorzíthatjuk.

Képstabilizátor?

Egyes objektívek része, ami segítségével korrigálható a fényképezőgép kismértékű berázása. Használata különösen jó hosszú megvilágítási idő esetén. A berázás elkerülését már egy csomó kompakt gép is tudja. A kompaktoknál általában az érzékelő elmozdításával korrigálják a kézremegés okozta bemozdulást. Fontos megjegyezni, hogy a képstabilizátor csak a gép rázkódásait hivatott csökkenteni a a téma elmozdulását nem tudja korrigálni így egy relatív hosszabb záridős felvételnél ha egy sétáló embert fotózunk és az bemozdul ne a gépet hibáztassuk ilyen esetben a géppel kövessük a témánkat expozíció közben így ő éles marad míg a háttér el fog elmosódni.

Végül a felhasználás szempontjából 3 kategóriát fogunk megkülönböztetni.

(Ha mélyebben belemennénk akkor legalább hat kategóriára kellene meg különböztetnünk, de jobb átláthatóság végett csak 3 részre osztjuk a felhasználók igényei szerint.)

1. Kategória

Kompakt fényképezőgépek

Kiknek ajánljuk?

Kezdő és hobbifotósoknak akik csak ritkán fényképeznek,de ha előveszik a gépet akkor a képminőségben nem kötnek kompromisszumot.

Árkategória: 40–50 000 Ft-tól

2. Kategória

Csúcs kompaktok (Bridge gépek, ultrazoom digitgépek)

Kiknek ajánljuk?

Elsősorban haladó hobbyfotósoknak, akik már a képalkotással és a gépek menürendszerével tisztában vannak, és nem vesznek el a rengeteg beállítási lehetőség útvesztőjében.

Árkategória: 80–90 000 Ft-tól

3. Kategória

Belépő és haladó szintű digitális tükörreflexes fényképezőgépek

Kiknek ajánljuk?

A fotózással komolyabban foglalkozó haladó amatőröknek, akiknél már számít a cserélhető objektív a nagyobb képérzékelő a rengeteg manuális beállítási lehetőség és a lenyűgöző képminőség.

Árkategória: 150 000 Ft-tól