Egy 16 Amperes kismegszakítóhoz szabvány szerint hány Amper terhelhetőségű Fi-relét kell alkalmazni?
Ha egy 40A terhelhetőségű és 30mA szivárgó áramra lekapcsolódó Fi-relét bekötök a kismegszakító után, az rendben van?
Attól tartok károsodna a 16 Amper terhelhetőségű Fi-relé egy 16 Ampernél nagyobb pillanatnyi zárlat esetén.
A 16 Amperes biztosíték és kismegszakító időben reagálna?
"Ha egy 40A terhelhetőségű és 30mA szivárgó áramra lekapcsolódó Fi-relét bekötök a kismegszakító után, az rendben van?"
Tudtommal a magszakító elé kell berakni.
"Attól tartok károsodna a 16 Amper terhelhetőségű Fi-relé egy 16 Ampernél nagyobb pillanatnyi zárlat esetén."
Annak a zárlati szilárdsághoz van köze, nem a névleges áramerősséghez.
"A 16 Amperes biztosíték és kismegszakító időben reagálna?"
Zárlat esetén "időben" leoldana? Meg van határozva, hogy max hány ms alatt kell leoldania. Ha megfelelően működik, akkor igen.
"Szerintema villanyszerelést hagyjuk meg a villanyszerelőknek..."
Nem kell belémkötni, pusztán elméleti a kérdés.
A FI-relénél sajnos (vagy nem sajnos) kétfelé válik a dolog:
A zárlati szilárdság, mint a kismegszakítóknál, az mostanában 3-6-10 kA.
A megszakítóképesség viszont jóval kisebb. Szokásosan 500-1500 A. Ezeket az értékeket a Schneider Resi-Acti márkáira vonatkozó adatlapokon néztem. (Kismegszakítónál ugye a megszakítóképesség megegyezik a zárlati szilárdsággal.)
Látható, hogy az átlagos lakóépületnél fellépő zárlatokat (mondjuk 0,3 ohm hurokimpedancia, az 760 vagy mennyi A zárlati áram) már egy Resi vagy lekezeli, vagy nem. Még figyelembe kéne venni, hogy a kismegszakító az beleszakít a zárlati áram kifejlődésébe, de hogy ez pont ilyen paraméterek mellett mennyivel kisebb áramot jelent, azt e pillanatban az ebédnél kevésbé fontosnak tartom.
"Tudtommal a magszakító elé kell berakni."
Kedves kérdező, ezt nyugodtan hagyd figyelmen kívül.
A 40 Amperes ÁVK (Fi-relé) megfelelő a 16 Amperes kismegszakítóval bekötve.
Az ÁVK (fi-relé) névleges árama 25A től kezdődnek és 40A, 63A ..folytatódnak.
Azt tudni kell, hogy a ÁVK (fi-relé) nem kapcsol le névleges áramnál nagyobb áramoknál, csak tönkre megy, mert az ÁVK (fi-relé) az szivárgó áramok lekapcsolására van.
Az a ÁVK (Fi-relé) amire az van ráírva, hogy 16 Amper a névleges árama az már egy kismegszakítóval egybe épített kombinált (fi-relé).
Tehát ha egy kombinált C16A /30mA (fi-relét ) használsz sorba kötve egy C16A kismegszakítóval akkor nulla - fázis zárlatnál egyidőben tudnak leoldani minkét készülék.
Viszont föld -fázis zárlatnál a (kombinált fi-relé) fog működésbe lépni már a szivárgó áramoknál is 15-30 mA között.
A pillanatnyi zárlati áram akkor teheti tönkre a (fi-relét ) mikor a gyártó által meghatározott zárlati szilárdságot meghaladja a zárlati áram értéke. Ezt lehet számolni meg mérni is.
"Azt tudni kell, hogy a ÁVK (fi-relé) nem kapcsol le névleges áramnál nagyobb áramoknál, csak tönkre megy, mert az ÁVK (fi-relé) az szivárgó áramok lekapcsolására van."
Rrrrendkívül ostoba kijelentés. Katalógusokból nézve amit le tudnak kapcsolni az elmúlt évtized készülékei:
Eaton CFI6 500A
Hager CD285Z 1500 A
Kopp RCD 500 A
Legrand RX3 500 A
Schneider Resi 500 A
Schneider Akti 1500 A
Traconnál ez nem derül ki.
De egyébként az áram-védőkapcsoló szabvány már 25 éve azt írja, hogy meg kell tudnia szakítani 10 névleges áramnyit, vagy 500 A-t, amelyik a nagyobb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!