Mi a kapcsolat egy kismegszakító karakterisztikája által meghatározott kioldási áramerősség illetve a megszakító zárlati megszakítóképessége között?Ha egy C16os gyorskioldója 80-160A között szólal meg, akkor 6000A mit jelent a képesség esetében?

Ja, akkor ez több téma.

A C jelleggörbénél a 16 A névlegesnél a 80-160 A-es tartományban már a zárlati kioldó működik.

Az, hogy mekkora zárlati áram fog kifejlődni, azt az áramkör paraméterei határozzák meg. E szempontból a 80-160 A tartománynak semmi szerepe nincs. Ha az áramkör impedanciája 1 ohm, akkor a zárlati áram 230 A lesz. A valóságban meg sokkal kisebb impedanciák is vannak, lakóépületben az elosztótábla környékén mondjuk 0,3 ohm, ami majdnem 800 A, de egy gyárban akár 0,05-0,1 ohm is lehet mert a falon túl van a transzformátor, és jó vastag kábel jön be a szekrénybe. 0,1 ohm az ugye 2,3 kA-t jelentene, ésígytovább. Amire a kismegszakítót tervezték (jó szakemberek), annyit meg tud szakítani, nagyobb áramnál meg felrobban, az ív fennmarad, óriási károk keletkeznek, mire egy nagyobb megszakítóképességű biztosító (ez már általában késes), vagy megszakító kiolvad vagy lekapcsol.

Az, hogy mi az a legkisebb áram, amelynél a zárlati kioldó gyorsan lekapcsol, az többnyire a védővezetős érintésvédelemnél fontos, előző példákkal ellentétben a faluvégi hálózaton a hosszú parasztház végén bekövetkező zárlatnál a zárlati impedancia lehet akár 1,5-2 ohm nagy is. A 2 ohmnál a zárlati áram már csak 115 A, tehát itt már óvatosan kell kezelni a dolgokat; érintésvédelemnél Magyarországon biztonsági szorzótényezőt is alkalmaznak ha ez például 3 lenne, akkor a 2 ohmos zárlati impedancia már túl sok, nem lehet azt mondani, hogy biztonsággal megvédi a felhasználót egy hiba esetén a kismegszakító.

És még mindig elégg elkülönül a 160 A és a 6 kA kérdése.