Hogyan lehet ezt megcsinálni?

Tehát szeretnél egy napelemes rendszerre rákötni 5db 4 ohmos hangszórót?

Miért?

Ha most az érdekel, hogy a régi, rossz cuccokban van -e hasznosítható "dolog", akkor a válasz: igen.

Csakhogy ha neked ezt meg kell kérdezned, akkor neked nem képviselnek értéket, a nagyon hiányos hozzáértésed okán.

#5-nek:

Még egyszer meg próbálom veled megértetni:

Ha a panelt megvizsgálva te magad nem tudod megválaszolni ezt a kérdést, akkor TE nem fogod tudni megoldani. Lehet szerencséd, de az csak szerencse lesz.

A házimoziban lévő inverteres tápegység szolgáltathat például referencia-frekvenciát is, amit a rendszer felhasznál órajelként. Mosógépekben, rádiós-órákban is találkozhatsz ilyen megoldással. Amelyik sima transzformátorral megy, nem inverteressel, az pedig a tápfeszültség által adott 50, vagy 100Hz-es impulzust használhatja erre a célra. 100Hz a Greatz-kapcsolás esetén lép fel.

Tehát az elő kérdés: csak egy kimenő feszültség van?

Ha igen, akkor egy vagy kétutas egyenirányítás követi, vagy pedig Greatz?

Van a tápfeszültségen puffer-kondi?

Inverter onnan kapta a nevét, hogy az egyenirányító fordítottja, azaz DC --> AC átalakító.

Aki következetesen inverternek nevezi a kapcsolóüzemű tápegységet, eléggé tudatlan lehet.

A házimozi nevű kacatok nem nagyon használnak 50 Hz időalapot, kvarcoszcillátor adott a vezérlőpocesszor részére, ez a szokványos megoldás. Amikor ezek elkezdtek terjedni, a technika már nem ott tartott, hogy 50 Hz-ből kellett volna bénázni szerintem.

Kérdésnek egy értelmes módja lehetett volna, hogy típust írni, hátha van hozzá rajz és úgy könnyebb konzultálni.

Tisztelt szervizmérnök úr!

Először is tisztáznunk kellene, hogy az "inverteres" megfogalmazás már elsőre világos volt magának is, hogy mit takar.

Másodszor:

A kapcsoló-üzemű tápegységeknek, mint például a telefon-töltőknek is van olyan típusa, amelyiknek az első lépése a tápfeszültség egyenirányítása, majd szűrése. Ezután oszcillátorral előállított jellel vezérelt erősítő látja el a szükséges feszültséggel az igen kis méretű transzformátort. És a szekunder körről, optocsatolóval visszacsatolt jellel vezérli a primer kör oszcillátorának frekvenciáját, ami értelemszerűen befolyásolja a szekunder kör feszültségét. Ez biztosítja a tápegység feszültség-stabilitását.

Ez a típus viszont INVERTERES.

Butaságot beszélsz DK. Az elektronika világában a bemenet-kimenet viszonylatát tekintjük, egészében. A dugasztáp egy AC --> DC átalakító, soha nem nevezik inverternek a komolyabb szakemberek.

Hasonló a BLDC-motor esete. DC-motornak nevezzük, mert DC-ről működik komplett, a driverrel együtt. Holott a motor maga 3 fázisú.

"Telefontöltő" eleve butaság, amit magára adó szakmabeli nem vesz a szájára. Az egy dugasztáp, a telefonban van a töltőkör.

Komolyan elgondoltad azt is, hogy te elmagyarázod nekem a tápegység működését, csak ott is elszólod magad, butaságokkal. A frekvencia ugyanis többnyire állandó szokott lenni, már azért is, mert adott frekvenciára van méretezve a trafó, a szűrések, stb. Nem véletlen, hogy egy 100 kHz-es tápegység trafója, kapacitásai kisebb méretre jönnek ki, mint egy 60 vagy pláne 30 kHz-es tápegység.

Ezeknél a PWM-kitöltési tényező szabályzott, nem a frekvencia. Noha vannak még bizonyos újabb technikák, amit most nem részletezek.

Induljunk ki abból, hogy nekem egy DK-s soha nem magyaráz el semmit és soha nem mond újat!

Tisztelettel kérdezni lehet, hátha segítek.

#9-nek:

Te most tényleg elkezdtél oktatni a transzformátor vasmagjának keresztmetszeti mérete, és a rá adott frekvencia közötti összefüggésről, a kimeneti feszültség függvényében? És ha már annyira aprólékos vagy, akkor miért nem vetted bele a felsorolásba a permeabilitási tényezőt? Az már nem is számít?!

Kezdesz idegesíteni, de ezt már megszoktam. Előbb-utóbb MEGINT te leszel mindenki céltáblája. Kiharcolod magadnak!