Adó-vevős beszélgetés esetén mikor használatos a "vétel" és a "vége" zárószó?

Pontosan fordítva.Ha elmondtad a mondókádat akkor "vétel" és meghallgatod a partnert.A végén,amikor már nincs mondanivaló,akkor "vége".(Rádiós voltam a seregben)

A rádiózás őskorában a készülékeket kézzel át kellett kapcsolni a vétel és az adás üzemmódok között. Mikor adásban volt a készülék, elmondtad amit kell és a végére, hogy "vételre állok". Ezzel tájékoztattad, hogy kezdheti az ő adását. Utána átkapcsoltad a készüléket vételi üzemre és hallhattad a másik felet. Mára a "vétel" maradt a mondandó végére, ezzel jelzed, hogy nem dumálsz többet és más is bekapcsolódhat és veszed az adásukat. Mai készülékeken ez egyszerűbb, csak egy adásindító gomb van, mikor nyomod akkor adásban vagy, ha nem nyomod akkor meg vételen. A "vége" meg, ahogy a második írta.

Azért bőven van olyan iskola is, miszerint a beszélgetés végén "Vétel; vége" a mondandó szöveg. Én is így tanultam a hetvenes években az áramszolgáltatónál, amikor még teljesen elfogadott volt a hit, hogy a BM rendszeresen ellenőrzi a forgalmazást, és kioktatják a rosszul forgalmazókat. Ahogy elnézem, a neten sokan tudják így. Még a rendészeti középiskolás tankönyvben is így olvasható.