Milyen esetben lehet és mikor nem lehet alkalmazni a csomóponti potenciálok/hurokáramok módszerét egy hálózatra?

Köszi szépen a sok segítséget, kijött az eredmény, ment a zöld.

Azt csináltam, hogy a 1.-ből kifejeztem a D-t, ez lett:

D = -24 + 25*A - 20*C

ezt behelyettesíttem a 3.-ba, ez lett:

131*C - 150*A = -144

ebből a C az:

C = 144/131 + (150/131)*A

Majd a 4.-be a D helyére behelyettesítettem ezt: D = -24 + 25*A - 20*C

ahol a C helyére ezt írtam C = 144/131 + (150/131)*A

ez jött ki belőle:

-456 + 475*A + 417,71 - 435,114*A + 4,397 - 4,58*A - 10*A = 0

ebből az A:

A = 1,34

Az A = 1,34-et visszaírtam a C-be (C = 144/131 + (150/131)*A)

ebből a C:

C = B = 0,4343

végül a C-t és az A-t is visszaírtam a D-be (D = -24 + 25*A - 20*C)

így a D az:

D = 0,813

Ezután fogtam 2. egyenletet behelyettesíttem az A,C és D-t, majd átrendezve megkaptam azt, hogy:

R1 = 62,5627 ohm

Ezután megnéztem a megoldókulcsot, ahol a feszültségosztók segítségével oldotta meg és ezt kapta:

R1 = R3 * (R2/R4 + ((R2+R5)/R6) + (R2*R5)/(R4*R6))

ebbe behelyettesítve az általam kitalált értékeket, amikkel a csomóponti potenciálokkal dolgoztam az R1-re ez jött ki:

R1 = 62,5 ohm.

Tehát akkor ha jól értem, ezt a csomóponti potenciálok/hurokáramok módszerét akkor lehet alkalmazni ha van valamilyen generátor/forrás a hálózatban.

És akkor célszerű, ha feszültséget, vagy áramot kérdeznek. Az ilyen feladatoknál is lehet alkalmazni, csak munkásabb, mint pl. a feszültségosztós módszer.