Hogyan működik a váltó áram?
ugye van a konektorban fázis és nulla.
mivel váltó feszültségről beszélünk, ezért a fázis egyszer a kék vezetéken egyszer a barnán lesz?
és pl egy transzformátor szekunder oldalán is úgy van, hogy egyszer az egyik aztán a másik oldalon van a fázis?
vagy hogyan működik ez? nem teljesen értem.
A sima két kivezetéses trafó az más, ott valóban polaritást vált a két kivezetés között, de a hálózati transzformátor egy 3 fázisú csillagpontos trafó és a csillagpontja, ami a Nulla vezető mindig 0V marad, és a csak a fázis vezetéke vált polaritást.
A "konnektori" fázis vezetőn egyik félperiódusban lesz +400V a másik fél periódusban meg -400V, a nulla meg középen marad és 0V. Ennek a váltakozásnak a névleges teljesítménye felelne meg 230V egyenáram teljesítményének, ezért nevezik 230V-nak.
áhá. szóval a nulla marad a nullán a fázis a fázisvezetőn, csak annyi, hogy a fázis vezetőn váltakozik a polaritás. +325 -325 + 325 -325 ....
ennek az effektív értéke lesz a 230V ami mindég a fázisvezetőn van.
Jól értem?
oké. és amikor pl egy kapcsoló szekrényben, a trafó szekunder oldala egyik felét lekötik testre, az akkor hogyan működhet?
nekem azt mondták azért csinálják ezt, hogy könnyebben lehet mérni. testhez így.
de ha így lekötik testre az egyik felét, akkor viszont itt a másik fele fog pl +34 -34v közt váltakozni, aminek az effektív értéke 24V AC lesz.
tehát azt gondolom hogy akkor itt is az egyik fele marad 0 potenciálon, a másik fele váltakozik.
Szerinted?
Ha a nullához képest nézed, kiválasztva egy olyan időpontot, amikor a fázisfeszültség éppen nulla, és ezt 0 ms-nak tekintve, akkor így játszódik le: A feszültség 0 ms-nál nulla, utána elkezd növekedni 5 ms-nál elér egy pozitív maximumot (+325 V), majd elkezd csökkenni, 10 ms-nál nulla lesz, ezután negatív irányban növekszik, 15 ms-nál eléri a negatív maximumot (–325 V), ezután a negatív irányból csökken és 20 ms-nál ismét nulla lesz. Ez így egy periódus. A feszültség alakja pedig a szinuszfüggvény szerint változik:
U=Umax·sinωt
A hálózati feszültség például így írható le:
U=√2·230·sin2π·50·t
A transzformátor szekunder oldalán is ugyanolyan a feszültség alakja, mint a primeroldalon, de az nincs fémes kapcsolatban a primeroldallal, kivéve, ha takarékkapcsolású.
„de ha így lekötik testre az egyik felét, akkor viszont itt a másik fele fog pl +34 -34v közt váltakozni, aminek az effektív értéke 24V AC lesz.
tehát azt gondolom hogy akkor itt is az egyik fele marad 0 potenciálon, a másik fele váltakozik.”
Ezt nem teljesen jól gondolod, mert, ha a másik feléhez képest nézed, akkor meg a test váltakozik. Gondold el a következőt: egy transzformátor szekunder oldalának egyik kivezetése sincs leföldelve. Az 1-es kivezetéshez képest a 2-esen váltakozik a feszültség, a 2-eshez képest meg az 1-esen. Ha most valamelyiket leföldeled, akkor ilyen szempontból mi változik? Semmi. Teljesen mindegy melyik kivezetés van leföldelve, továbbra is ugyanúgy váltakozik a feszültség, mint földelés nélkül.
Hát de, az változik, hogy ezáltal a trafó primer nulla pontja és a szekunder nulla pontja átkötésre kerül a testen keresztül, és a szekunder feszültségek a testhez képest nem fognak lebegni, hanem lesz egy fix 0-nak tekintett viszonyítási pontjuk. Persze ezer féle képen lehet értelmezni, és ezáltal vitatkozni rajta, de attól még ennek ez az értelme.
Gondolom egy nem kisvasút trafójáról beszélünk, hanem egy ipari 24v-os ac tápegység bekötéséről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!