Mit lehet feszültségosztó helyett alkalmazni?
Nézd meg ezt az adatlapot:
Az R2 ellenálláson az Iadj+I1 áram folyik. I1 az R1-en folyó áram. Az IC középső és kimeneti pontja között mindig Uref=1,25 V van. Így az R1-en folyó áram: I1=Uref/R1.
Ezzel a kimeneti feszültség: Uki=(Iadj+Uref/R1)·R2+Uref=Uref·(1+R2/R1)+Iadj·R2
R2=(Uki–Uref)/(Iadj+Uref/R1)
Iadj áram tipikusan 50 µA, maximum 100 µA, ha az R2 ellenálláson folyó áram ennél legalább két nagyságrenddel nagyobb, akkor Iadj gyakorlatilag elhanyagolható.
Ekkor: Uki=Uref·(1+R2/R1) és R2=(Uki–Uref)/(Uref/R1)=R1·(Uki/Uref–1)
Az adatlap R1-re 240 Ω-ot javasol. Ekkor az R2=R1·(Uki/Uref–1)=240·(1,9/1,25–1)=124,8 Ω
A legközelebbi szabványérték R2=120 Ω, ezzel a kimeneti feszültség valamivel kisebb lesz 1,9 V-nál: Uki=Uref·(1+R2/R1)+Iadj·R2=1,25·(1+120/240)+0,05·0,12=1,875+0,006=1,88 V.
Ebből láthatod, hogy az Iadj·R2 tag gyakorlatilag elhanyagolható, mert az R2 ellenálláson folyó áram valamivel több, mint 5 mA, ami két nagyságrenddel nagyobb, mint Iadj.
„Honnan tudom mekkora R1 szükséges?”
R1 értéke egy bizonyos tartományban szabadon megválasztható, az adatlap szerint úgy választották meg, hogy R1-en kb. 5 mA folyjon, ami közel 100-szorosa Iadj-nek. Minél nagyobbra választod, annál inkább befolyásolja a kimeneti feszültséget a bizonytalan értékű Iadj áram. Kisebbre választva még függetlenebb a kimeneti feszültség Iadj-től.
Például választhatod R1-et 120 Ω-ra, ekkor R2=62,4 Ω≈62 Ω. Ez azért előnyösebb, mert így jobban megközelíthető az 1,9 V. Uki=1,25·(1+62/120)+0,05·0,062=1,896+0,0031=1,899 V
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!