Kezdőoldal » Elektronikus eszközök » Egyéb kérdések » Mit lehet feszültségosztó...

Mit lehet feszültségosztó helyett alkalmazni?

Figyelt kérdés
3.3V-ról 1.9V-ra kell csökkentenem a feszültségem, de nincs ilyen feszültségszabályozó IC. Nem sok keresés után ráakadtam a feszültségosztó létezésére (2 ellenállás között lévő feszültség), de akárhol olvastam róla, azt mondták ne alkalmazzam feszültségszabályozónak. A kérdésem, hogy mit lehet akkor?

2021. aug. 14. 11:49
 1/10 anonim ***** válasza:
100%
A két ellenállásból álló feszültségosztó valóban nem alkalmas feszültségstabilizátornak. Ha egészen kis terhelésre kell akkor megfelelhet, de a számításakor figyelembe kell venni, hogy a kimenete terhelve van. A probléma az vele, ha a kimenetén változik a terhelés, akkor változik a kimeneti feszültsége is. Ez úgy csökkenthető, ha rajta folyó áramot növelik, de ekkor meg a veszteség lesz nagy. Attól függ, ha több A nagyságú áramokra kell, akkor biztosan nem megfelelő, ha néhány mA-re, akkor szóba jöhet.
2021. aug. 14. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 A kérdező kommentje:
#1 ha minden úgy megy ahogy terveztem, nem kell 100mA se hogy átfollyon rajta, addig még megoldható ezzel a módszerrel? Amenyiben nem, mi lenne a jó alternatíva?
2021. aug. 14. 12:27
 3/10 anonim ***** válasza:
100%
Az a baj ezzel, ha a terhelő áram nem állandó, akkor a feszültséget így nem lehet stabil értéken tartani. A másik baj, hogy a kimeneti feszültség, valamennyire „stabilan” tartásához a feszültségosztón a terhelőáramnál lehetőleg nagyobb áramnak kellene folyni. Ezzel a veszteség nagy lesz. Azt kellene tudni, hogy a 3,3 V mennyire terhelhető és 1,9 V-on mekkora áramra van szükség és, hogy ez az áram állandó-e? Meg azt is, hogy az 1,9 V-ot mennyire kell pontosan tartani. Valamilyen feszültségstabilizátor lenne a megoldás. Kis terhelésre az analóg változatok is jók lennének, de itt a bemeneti és kimeneti feszültség különbsége kicsi, 1,4 V, ami általában nem elegendő, ahhoz, hogy a kimeneti feszültség stabil maradjon. Igazán egy kapcsolóüzemű feszültség átalakító lenne jó.
2021. aug. 14. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:
#3 Még kísérleti fázisban van a project, így pontosan én sem tudom megmondani mennyi áramerősség a szükséges, a datasheet alapján max 70mA-t ér el az alkatrész de azt is csak bizonyos körülmények között, de az biztos hogy a feszültségnek 1.8 és 2.1 között kell lennie. Ha az 1.4V különbség kicsi, 3.3V helyett 5V-ról is tudnék kivezetést csinálni hogy azt csókkentsem le valamilyen módon. Kérdés hogy az 5V->2V fesz.szab. IC megfelelő e arra a célra
2021. aug. 14. 12:59
 5/10 anonim ***** válasza:
100%
5 V-ról már menne, például az LM317 jó lehet, azzal névlegesen 1,25 V-ig lehet lemenni, az 1,9 V pontosan beállítható vele. 70 mA mellet a veszteség 0,22 W, ez azért nem sok. Vagy keresel egy kapcsolóüzeműt, ami 5 V-ból 2 V-ot állít elő.
2021. aug. 14. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Szintén LM317-et ajánlom, vagy egy kapcsoló üzeműt, amin potméterrel lehet változtatni a kimenő feszültséget.
2021. aug. 14. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat, akkor a LM317 lesz a nyerő
2021. aug. 14. 13:54
 8/10 A kérdező kommentje:
Megnéztem a kapcsolási rajzát, egy kérdés, Van egy képlet hogyan kell számolni a kimeneti fesz.-t, ha azt R2re rendezem, akkor megkapom mekkorának kell lennie a 2. ellenállásnak, viszont az az R1 függvénében változnik. Honnan tudom mekkora R1 szükséges? Mert kiszámoltam én 10k-val is meg 500-zal is, mindkettő "jó", de mégse(gondolom)
2021. aug. 14. 14:08
 9/10 anonim ***** válasza:
2021. aug. 14. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

Nézd meg ezt az adatlapot:

[link]

Az R2 ellenálláson az Iadj+I1 áram folyik. I1 az R1-en folyó áram. Az IC középső és kimeneti pontja között mindig Uref=1,25 V van. Így az R1-en folyó áram: I1=Uref/R1.

Ezzel a kimeneti feszültség: Uki=(Iadj+Uref/R1)·R2+Uref=Uref·(1+R2/R1)+Iadj·R2

R2=(Uki–Uref)/(Iadj+Uref/R1)

Iadj áram tipikusan 50 µA, maximum 100 µA, ha az R2 ellenálláson folyó áram ennél legalább két nagyságrenddel nagyobb, akkor Iadj gyakorlatilag elhanyagolható.

Ekkor: Uki=Uref·(1+R2/R1) és R2=(Uki–Uref)/(Uref/R1)=R1·(Uki/Uref–1)

Az adatlap R1-re 240 Ω-ot javasol. Ekkor az R2=R1·(Uki/Uref–1)=240·(1,9/1,25–1)=124,8 Ω

A legközelebbi szabványérték R2=120 Ω, ezzel a kimeneti feszültség valamivel kisebb lesz 1,9 V-nál: Uki=Uref·(1+R2/R1)+Iadj·R2=1,25·(1+120/240)+0,05·0,12=1,875+0,006=1,88 V.

Ebből láthatod, hogy az Iadj·R2 tag gyakorlatilag elhanyagolható, mert az R2 ellenálláson folyó áram valamivel több, mint 5 mA, ami két nagyságrenddel nagyobb, mint Iadj.

„Honnan tudom mekkora R1 szükséges?”

R1 értéke egy bizonyos tartományban szabadon megválasztható, az adatlap szerint úgy választották meg, hogy R1-en kb. 5 mA folyjon, ami közel 100-szorosa Iadj-nek. Minél nagyobbra választod, annál inkább befolyásolja a kimeneti feszültséget a bizonytalan értékű Iadj áram. Kisebbre választva még függetlenebb a kimeneti feszültség Iadj-től.

Például választhatod R1-et 120 Ω-ra, ekkor R2=62,4 Ω≈62 Ω. Ez azért előnyösebb, mert így jobban megközelíthető az 1,9 V. Uki=1,25·(1+62/120)+0,05·0,062=1,896+0,0031=1,899 V

2021. aug. 15. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!