Magyarországon a villamos elosztói hálózat hol nem TN-C rendszerű?
Neten olvastam, hogy nálunk az elosztói (áramszolgáltatói) hálózatok >90%-a TN-C.
Főleg villamos tervezőktől, villanyszerelőktől kérdezem, hol ismertek olyan konkrét helyet, vagy milyen régiókra, településtípusokra jellemző (ha egyáltalán tényleg van ilyen), ahol TN-S-t ad az elosztói engedélyes, vagy pedig csak TT alkalmazásához járul hozzá?
válasza:Itt van némi információ kezdésnek ebben a beszélgetésben, Atis57-től.
Előtte meg a történelmi áttekintés, amiből kiderül, hogy nincs ebben a maradék TT-ben rendszer, legfeljebb annak a rendszere, hogy ahol pénz- vagy létszámhiány miatt, szakmai ellenérzésből vagy a kérdés fontosságát fel nem ismervén tehették, ott elhanyagolták az áttérést TT-ről TN-re. Amely áttérésről azt nyilatkozta a magyar érintésvédelmi főatyamester, néhai Kádár Aba, a szakfolyóiratban, hogy: 1948-ban a Magyar Szabványügyi Hivatal 8 évet adott a kérdés rendezésére. Ez is jellemző volt az elmúlt politikai rendszerre, hogy egyik állami szerv keresztbe tehetett egy másik állami szervnek (kiutalt támogatást nyilván elköltve).
#1, köszi!
Arra gondolnék, TN-S max ott lehet, ahol már a KÖF/KIF-trafó is a fogyasztó tulajdonában van, és ha akarja, megoldhatja a kezdetektőli különválasztást. Áramszolgáltató is kiépít ilyet?
TT nem tudtam konkrétan, hogy ekkora térségekben szükséges, nem mozgok arrafelé... Viszont arra gondoltam, hogy biztonságos-e a TN-C, ha csupasz szabadvezeték van az utcában. Ami pedig sokfelé van pl. a DÉDÁSZ területén is, de talán az ÉDÁSZ-nál is. A TN-C fő veszélye ugyanis a PEN-szakadás, fázis(ok) folytonosságának megmaradása mellett. Egy fa(ág) pedig simán leszakíthatja egyesével a drótokat. Max ha a vezetékelrendezés mindkét szélén 1-1 PEN-szál futna, amik pár oszloponként össze vannak kapcsolva egymással, akkor biztonságos lenne, de így, hogy nincs, így szerintem nem. Illetve még akkor az, ha minden utcakereszteződésnél össze vannak kapcsolva a PEN-szálak, akár idegen trafókörzetek között is. Így egy db szakadás után még mindig van egy másik irány a hurkok miatt. (Persze baj lehet, ha valaki zsákutcában lakik...) De mindezt Ti hogy látjátok?
(Nem vagyok vill. közműhálózatok szakembere, bár tanultam róla. A kérdés úgy merült fel, hogy amikor villanyszerelő itt volt, láttam, hogy házunk elosztójában nullázás van, közben utcánkban csupaszvezetékes hálózat van. Utóbb elkezdtem ezen agyalni...)
válasza:Fogalmazhatnék úgy, hogy a nullázás veszélyeire vonatkozó statisztikai eredményeket a világ úgy szerezte, hogy egy 70 éves kísérletet hajtott végre mintegy 1-3 milliárd bolygólakó kárára, de azért ez az időszak bebizonyította, hogy nincs tömeggyilkos hatása a TN szisztémnek. Egy-két érdekes eset meg belefér, régen mindegyik magyarázatos szabvány kiskönyv elején benne volt, hogy az előírt biztonság az nem abszolút, csak egy kompromisszum a költségek és a célok között.
Pedig az elején sokan fogalmaztak meg sötét jóslatokat.
A hálózaton a PEN szakadás veszélyeit nagyban csökkenti az, hogy a csatlakozási ponton földelés van (ha meg messzebb szakad, több földelés van). Ugyan volt egy olyan időszak, mikor bizonyos esetekben a szabvány ezt a csatlakozási pont földelést nem követelte meg, de más előírások vagy ezt, vagy az EPH-t, vagy mindkettőt.
Az kétségtelen, hogy a TN az biztonságosabb egy karbantartott hálózaton, kötőelemek utánahúzva, fák kinyesve, stb. Fáról jut eszembe, kevés az olyan fa, ami a mai vezetékeknél szakadást okoz, tartja inkább a rádőlő fát, vagy törik az oszlop, stb.
TN-S valóban elképzelhető lenne fogyasztói tulajdonnál, de nem sok értelme lenne, hiszen általában a fal túloldalán ott van az elosztó. A transzformátor nulla csavartól odáig kettőzzön meg egy méretes rézsínt a szokásos egy sín PEN helyett?
Köszönöm az alapos magyarázatot!
Tény, hogy volt utóbbi években néhányszor fa okozta áramszünet, de egyszer sem szakadt le vezeték. Volt, hogy csak egymásnak tolta a kidőlt fa a vezetékeket, és konkrétan volt olyan, hogy elferdítette a kereszttartót, ami után ugyan visszakapcsolták az áramot, de másnap megismétlődött az áramszünet, mert olyan közel kerültek a vezetékek, hogy az újbóli viharban összelengtek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!