Konnektor rövidzár esetén (a kismegszakítón kívül) mi szab határt az átfolyó áramerősségnek?
"mi szab határt az átfolyó áramerősségnek?"
amit beledugtál
ha az előbb elolvad minthogy a kismegszakító leoldjon
Köszönöm az eddigi válaszokat, de úgy tűnik, hogy vagy nem értelmeztétek a kérdést, vagy nem olvastátok ez azt.
1-es válaszoló: Tény, hogy nem definiáltam a rövidzár átmérőjét, (anyagát, hosszát, hőmérsékletét), de tegyük fel, hogy az a legellenállóbb elem a körben. Így?
2-es: A primer patronok ugyanazt a szerepet látják el (vagy hasonlót), mint amit a biztosítékok? Mert akkor azoktól is eltekintenék a kérdésben, mint minden egyéb biztonsági berendezéstől - hiszen pont arra irányul a kérdés, hogy ezek hiányában hány ampert lehetne egy ideálishoz nagyon közeli rövidzárral felvenni.
Szerintem elolvastuk és értelmeztük is, csak nem hittük el, hogy ez egy hülye kérdés.
Mégis milyen választ vársz erre? Akkora teljesítményt lehet kivenni a hálózatból, amennyit le bírnak adni a generátorokat forgató hőerőgépek. Ha annál többet veszel fel, az lefogja őket és megállnak. Wáó nagyon drámai és informatív válasz.
"Tény, hogy nem definiáltam a rövidzár átmérőjét, (anyagát, hosszát, hőmérsékletét), de tegyük fel, hogy az a legellenállóbb elem a körben. Így?"
Így az első az áramkörben lévő vezető, vagy kötés fogja megadni magát.
Ez valszeg a villanyórától jövő vezeték valamelyik kötése lesz.
Ha azt szeretnéd, hogy az oszlopon lévő trafó púposodjon meg, akkor a szekunder oldalát kell direktben rövidre zárnod egy 12-es betonvassal.
A zárlati teljesítményt a szokásos erőművek szokásos generátorai, mint már előbb elhangzott, nem tudják tartósan fedezni. Ettől az apró gyakorlati fennakadástól eltekintve a hálózaton a zárlati teljesítményt (ami tehát rövid időre tud fennállni) a megfelelő irodában ülők igen jól ismerik, számolnak vele még a naponkénti kapcsolások miatti változásokkal is. Olyan üzemállapotot tartanak, hogy ne lépje túl a készülékek teherbírását. Az egyszerű modell, miszerint a generátor áll egy ideális feszültségforrásból, meg egy belső ellenállásból, az tök jó ide (kivéve, hogy nem ellenállás, hanem reaktancia ez. No meg az úton van még a vezetékek és a transzformátorok reaktanciája. Lehet mondani, hogy idehaza a 120 kV-os hálózaton max. 30 kA fordulhat elő, ez 6000 MVA. 20 kV-on a trafó korlátoz, így ott a kezdeti zárlati teljesítmény úgy durván 3-400 MVA, a vonalon a vezeték reaktanciája tovább korlátozza. A kisszoba konnektoráig további korlátot jelent a 400/230 V-ra transzformáció és a hálózat. Így lesz a kisszoba konnektoránál a zárlati áram mondjuk 1 Ohm zárlati áramkör impedanciánál "csak" 230 A, még akkor is, ha minden végtelen teljesítményű és veszteségmentes lenne előtte. Ezt már nyilván végtelen ideig bírná a magyar hálózat, de az az igazság, volt már olyan eset, hogy 10 kV-s hálózat zárlatára rátáplált 24 MVA-s transzformátor a védelem hibája miatt negyed óráig. A 24 MVA-s transzformátor zárlati teljesítménye ugyebár olyan 300 MVA körüli. Egy olyant még az akkori (a 60-as évekről beszélünk) 120 kV-os hálózat is röhögve fedezett. A beszámoló szerint a transzformátorállomásokban az alumínium gyűjtősinek felporlasztódtak a falra egyenletes rétegben, a kábelek darabokra szakadva néztek ki a földből.
Itt a kisszobai 230 A az ugye egy fázison értendő, míg előző borzalom megavoltamperek meg 3 fázison; szóval közvetlenül nem hasonlíthatóak össze, kell egy hármas osztó vagy szorzó.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!