Védőelválasztás érintésvédelmi módnál hogy érjük el a védelem megvalósulását?

Az egy hülye megállapítás.

Alaphelyzetben, szimmetriaokok miatt a szekunder feszültség az mindkét pólusban földhöz képest 115 V (230 szekunder esetén, ugye, a fele erre, a fele arra).

Amikor a delikvens megérinti az egyik pólust, akkor leföldeli azt, és így a másik pólus feszültsége felemelkedik 230 V-ra földhöz képest. Ez a feszültség a földkapacitáson és az emberen keresztül áramot hajt át. A védelmi mód azért működik, mert a vezetékrendszer kicsi, így a földkapacitás is kicsi, így az áram is kicsi.

A szekunder "lebeg" a földhöz képest, nincs 115 volton.

Minimális kapacitív csatolás lehet csak, ha osztott csévén van a két tekercs.

„De a 230AC megmarad és mégis a földhöz képest nem jelenik meg feszültség. Ez hogy lehet?”

Éppen te írod, hogy a két tekercs nincs galvanikus kapcsolatban. – Vagyis a szekunder tekercsnek nincs galvanikus kapcsolata sem a fázissal, sem a nullával. Ezért nem jelenik meg a földhöz képest feszültség a szekunder oldalon. A primer és szekunder tekercsnek van egymáshoz kapacitása, de ez olyan kicsi, hogy ezen keresztül nem érhet áramütés.

Le is mértem egy 230/16 V-os 50 VA-es M-vasmagú transzformátoron. A szekunder tekercs és a primer eleje között kb. 120 V, a szekunder tekercs és a primer vége között kb. 20 V mérhető. Viszont az áramok rendkívül kicsik: A szekunder tekercs és a primer eleje között kb. 25 µA, a szekunder tekercs és a primer vége között kb. 2,5 µA. Ennek a mérésnek a szempontból nincs különösebb jelentősége a szekunder tekercs feszültségének, csak a két tekercs közötti kapacitás számít.