Nincs földelés a lakásban. Mik a lehetőségek?

Hkhm. Ez egy k* rossz válasz volt.

1. PEN akkor van, ha TN rendszer van. Ez nem biztos, csak valószínű. Utána kell járni a szolgáltatónál, hogy azt kell-e alkalmazni, és akkor még mindig kérdés, ebből mi valósult meg. Ehhez tartozik az is, hogy "Földelő szondánál is össze szokták kötni a szondát a nullával". Nem szokták, hanem TN rendszernél kell (bár volt, mikor max 4 lakásos háznál az egyik előírás szerint nem kellett), TT rendszernél meg nem szabad. TT rendszernél is lehet többféle variáció, szerencsés esetben van földelés lent, és onnan megy felfelé védővezető. Szerencsétlen esetben, amelyik lakásban van védővezetős aljzat, ott a védővezető a vízcsőre van kötve (ebből is látszik, hogy azért egy többlakásosban nem szabad saját fejünk után menni).

2. PEN akkor van, ha elég vastag. Elég vastag? Ellenőrzendő. A felszálló alighanem elég ehhez, de a mérőhöz leágazó már kétes. Még az nem olyan rossz, ha 6 mm2-nél nem vékonyabb, mert akkor lehetne azt mondani, hogy a régi előírások szerint lehet szétválasztani. Az új előírások szerint nem annyira, mert vélhetőleg alumínium, és vékonyabb, mint ma kell. Hát, hogy szabad-e ma egy meglévőben a régi előírások szerint kialakítani valamit, erre én nem is mernék igennel válaszolni.

3. Ma védővezetőt kiépíteni úgy lehet, hogy 30 mA névleges kioldóáramú ÁVK-t is beépítesz. Ennél szerintem nem lehet vita, egy ilyen gyökeres változtatást, mint védővezetős érintésvédelem kiépítése, csak a most érvényes szabvány alapján lehet dizájnolni.

Az igazi válasz a helyzet függvénye - de fel kell készülni rá, hogy nem lesz olcsó a megoldás. Amit holnap reggel üzletnyitáskor biztosan meg lehet tenni, az az, hogy a 30 mA-es ÁVK-t egyszerűen a két üzemi vezetékbe (mert ugye az egyiknek a nevét ismerjük, az a fázis, a másik meg vagy nulla, vagy PEN) beiktatni, és akkor már van hibavédelem, igaz, ha hiba fellép, akkor csak áramütés árán. Ha más célból kéne a "földelés", azaz a védővezető az aljzatokban, például ne csípjen a készülékház a zavarszűrő kondenzátorok miatt, stb, arra persze ez nem jó.

Még megjegyezném az "összes transzformátor állomáson le van földelve a 0" kijelentéshez, hogy TN körzetben, ahol tehát nem nulla van, hanem PEN, ott a szolgáltató köteles ennek a PEN-nek a potenciálját a földpotenciálon tartani, de TT körzetben meg nem, ott a nulla földelésének értéke, stb nem életvédelmi, hanem üzemi célú. TT körzetben a nullavezetőt üzemi vezetőnek - régebbi, de szemléletesebb megnevezéssel feszültség alatt álló vezetőnek - kell tekinteni.

Akkor még egyszer:

Ha a transzformátorkörzetben a szolgáltató szerint TN-t kell alkalmazni, és

ha a kapualjban van egy földelés, és

van EPH is, és

ez a földelés össze van kötve a bejövő PEN-nel, és

felfelé nem megy külön védővezető a PEN-ből leágazva, és

a méretlen vezetékben az elosztótábláig nincsen 6 mm2 alumíniumnál vékonyabb, és

azt hiszed, hogy a bíróság előtt védhető az az álláspont, miszerint a régi berendezéseket átalakítani/bővíteni lehet a régi előírások szerint,

akkor igen.

No és akkor ezt a "hogy a bíróság előtt védhető" dolgot mire alapozod?

Ne feledkezzünk meg a FI-reléről.