Milyen elven működött pl. a 90-es években is még látható körhinták folyadékba mártogatós teljesítményszabályzása?

A megszokott villanymotor rövidrezárt forgórészű aszinkron motor.

Tekercselése (ha láttál ilyet) alumínium öntés (igen, az a tekercs) és a forgórész végein összeköti a horonyban lévő "meneteket", ettől rövidrezárt.

A körhinta motorjánál nincs meg ez a rövidzár, meg egyébként is vörösréz huzalok vannak a hornyokban, hanem 3 csűszógyűrűfre van kivezetve.

Na innen van elvezetve és a vége ott van abban abann a "fésűben".

Az edényben valamiféle sóoldat van (ha jól tudom) ez vezeti az áramot és ahogy merítik befele egyre inkább közelít a rövidzár felé, a végén már kb. megfelel a rövidrezárt állapotnak.

Nagy vonalakban így működik...

Ellenállást képezett, sós vízzel valószínűleg. Végállásban pedig rövidre zárt, érintkezővel.

A tiszta (desztillált) víz nem vezet. A csapvíz jobban vezet (ásványi tartalommal), de nem annyira, hogy e célra alkalmas legyen.

Kondenzátorként ilyen módon képezhető akkora kapacitás, hogy megmozdítson ilyen motort, ahhoz sokkal nagyobb felület kellene és értelemszerűen egymástól elszigetelve.

Vagyis kondenzátorként ilyen módon __nem__ képezhető akkora kapacitás.

Kimaradt egy lényeges szó.