Ha a villamosművek hálózata van leterhelve és nem a villanyórán belüli hálózat attól tényleg leverheti a villanyóra a biztosítékot?
Illetve apám szerint az hogy nem kapcsol be a bojler az is ennek a számlájára írható.
Én nem értek ezekhez, tényleg igaz ez? Ha igen honnan tudja a kapcsolószekrény hogy lekell kapcsolni. Ennek nem csak az órán belüli terhelésnél kellene lekapcsolni?
Ebben a kérdésben túl sok zagyvaság van, amit már meg sem próbálok kibogozni / elmagyarázni, mert túl hosszú lenne.
Ami lényeg számodra, hogy ezt távolról vezérlik, ma már rádiós úton, hosszúhullámon, illetve korábban a vezetéken közlekedett az RF kapcsolójel.
Még korábban (70-es évek) óravezérelt volt, amit a villanyszerelő beállított éjszakára, leplombálták, utána az fixen úgy működött mindig. Nem beszélve a szinkronóra késéséről, áramszünet miatti megállásáról, azaz elég tökéletlen volt.
De most már távolról vezérlik, a szabad kapacitások függvényében.
"Nem beszélve a szinkronóra késéséről, áramszünet miatti megállásáról, azaz elég tökéletlen volt."
Nem voltak ilyenek. Mechanikus óraszerkezet volt, először kézi, majd motoros felhúzással (naponta húzott, de 4 napi rugó volt benne), utána meg jött a kvarcvezérlésű, amiben természetesen volt egy akku. Tökéletlennek tökéletlen volt, különféle okok miatt, de több napos áramszünet igen ritkán volt.
#2 a felhúzómotor volt szinkron, maga az óraszerkezet mechanikus, persze az sem járt egyformán -10 és +40 fokban az óraszekrényben...
A távvezérlés pedig hangfrekvenciás jellel történik, rádiófrekvenciás jel nem jutna át az alapvetően 50 Hz-re méretezett trafókon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!