Segítséget kérek. Ti mkt tennétek? (18F)
Szóval. Nem önsajnálat a célom. Egyszerűen csak tanácsot vagy bármi más segítséget kérnék. A gondok ott kezdődnek hogy depressziós vagyok plusz pánik beteg. Az emberek között nem bírok huzamosabb ideig lenni egy idő után rohamot kapok. Ha haverokkal/barátokkal vagyok egész jó kedvem van egy ideig sőt mondhatni én "hozom" a hangulatot aztán max egy óra és egyszerűen beüt a dolog. Magamba fordulok. Bedugom a fülembe a headsetet és nem kívánom a társaságot. Ha nem dolgozok akkor éppen a 4 fal között tengek-lengek és csak játszok (xbox, telefon, pc). Nem járok el bulizni egy magam szoktam le ittasodni ritka hogy haverokkal. Egyszerűen nem tudom mi tévő legyek. Néha azért elmennék szívesen bulizni velük is fe aztán beüt újra hogy a végén én cseszem el a hangulatot és már a kedvem is elmegy az élettől is. Teljesen úgy érzem hogy senkire nem vagyok jó hatással. Biztos volt már hozzám hasonló múlttal rendelkező személy aki tudna segíteni nekem ebben. Mit tegyek? A sport sem megoldás. Csináltam. Fociztam. Kosaraztam. Parkouroztam. Mind csak ideiglenes levezetés volt.. Nem azt a választ keresem hogy menjél bulizni azt majd ott ismerkedsz. Nekem már ezzel is bajaim vannak. Csajozásról ne is beszéljünk feladtam (szerintem elég nyomós okaim vannak erre)
Utálok az emberekkel beszélni is. Egyedül haverok azok akikhez hozzá szólok poénkodok stb. Szóval. Aki volt ilyen helyzetben vagy egyszerűen csak tudja ő mit tenne az segítsen. Egyszerűen megőrülök. Képtelen vagyok normálisan aludni is pörög az agyam a múlton a jelenen mindenen. Pszichológus is felejtős 3 látott már :) (ebbe is bele mehetnék de sz hosszú lenne)
Szóval. A,,te divat depis" meg,,ne itt sajnáltasd magad" válaszokra nem vagyok kíváncsi figyelmen kívül is hagyom ezeket. Válaszokat előre köszönöm és ha rossz kategóriába került a kérdés azért bocsánat nem pont a kategória választás volt legfőbb tevékenységem.
Introvertált vagy. Na és? Én is.
17-18 éves koromban engem is állandóan elrángattak a haverok mindenhová, meg anyámék is folyton papoltak, hogy így menjek bele a világba, meg úgy csajozzak mint a bagzó macska, és csak annyit értek el, hogy egyre jobban undorodtam az egésztől. A hányinger fog el, ha pia- és seggszagú emberek közé kell mennem, ahol bömböl a szar zene, kaparja a torkom a büdös cigifüst és semmit nem lehet csinálni azon kívül, hogy megmérgezem magam mindenféle borzalmas ízű lőrével, amiről valamiért a többség azt hiszi, hogy finom és sok pénzt ér, valamint élvezik, hogy totálisan meghülyülnek tőle. Én mindig sokkal jobban éreztem magam csendben a szobámban, a számítógépeimmel, a könyveimmel, esetleg a kutyámmal sétálva.
Így is több rock and roll volt az életemben, mint bárkinek, mások filmekben sem látnak olyasmiket, amiket én megéltem. Nem éppen azért, mert buta baromként vergődtem a hányásomban minden szombat este. Semmiért el nem cserélném azt a fiatalkort, amit átéltem, és soha nem bántam meg, hogy nem ismerkedtem olcsó kis lotyókkal, akik egy pohár pia után bárkit leszopnak. Ma is csak testileg-lelkileg igényes emberekkel érintkezem, lenézem a prolikat. Hőbörögnek is, hogy mit képzelek magamról, azt hiszem, jobb vagyok náluk? Nem, nem hiszem. Tudom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!