Honnan kéne tudnom hogy mi akarok lenni?

Ideális esetben találkozik a készséged és az érdeklődésed, ekkor egyértelmű, hogy mit kell csinálnod.

Szintén szerencsés esetben van kitartásod, és akkor elindulsz egy úton, amiben egyre jobb leszel a tapasztalatod révén, akkor is ha nincs hozzá amúgy éréked.

Harmadik eset, hogy a sok különféle terület, amiben szerzel némi taasztalatot, idővel elvezet ahhoz a munkához, ami pont passzol hozzá. Most talán még lehetetlennek tűnik, de egyszer majd talán szembejön veled egy olyan munka, ahol kell a fodrász tapasztalatod, a tanári vágyad és a rajztudásod. Divattervező?

Szia! Nagyon reálisan látod magad, ez jó. Jó, hogy tudod, milyen korlátok állnak előtted, amik gátolnak az előre haladásban. Én azt javaslom, végezd el a fodrász képzést, talán az még ingyenes is neked. Ha az sem válik be, mert megunod, még mindig válhatsz szakmát. Fodrászként úgyis nagyobb rálátásod lenne az emberek munkájára, lehet, olyan munka érdekel, amiről most még nem is tudod, hogy létezik. (Én pont így lettem bérügyintéző.) A mai világban nem baj, ha keresed az utat, és folyamatosan változnak az elképzeléseid. Vannak változások, amihez nem kell sokat tenni, és vannak, amik előtt bizony komolyan el kell gondolni, tényleg szeretnénk-e, vállaljuk-e a küzdést. Kicsit hasonló helyzetben vagyok most én is. 24 évesen már túl voltam egy pályamódosításon, mert ahogy mondtad, az első szakmában 160 centis nőként nem vették komolyan, nem kaptam esélyt se, hogy gyakorlatot szerezzek, pedig jó eredményekkel végeztem el a sulit. Így titkárnő lettem egy könyvelőirodában, aztán bérügyintéző. De öt év után kezdek megcsömörleni, és két másik irány van, ami érdekel. Az egyik a dajka képzés, amihez nem kell komolyabban odatennem magam, de nem is hoz annyi pénzt, a másik meg a HR-es képzés, ami jó továbbképzés lenne, de amihez a nyelvet is fel kell húzni, na meg egy főiskolai diploma sem ártana. És az a baj, hogy én is lusta vagyok, és nem nagyon akarok még újabb évekre az iskolájába ülni. Úgyhogy, lehet, maradok a fenekemen, ha nem találok magamban kellő elhivatottságot.

Szóval, ha más nincs, indulj ki abból, hogy fodrászkodni szeretsz. Ebben a szakmában egyéni vállalkozó is lehetsz, akkor még talán a nyomás is kisebb lesz rajtad, és akkor tényleg csak a saját boldogulásodért fogsz dolgozni. Alkalmazottaknak pedig még vezető is lehet belőled. ;)