Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Miért félek a munkától?

Miért félek a munkától?

Figyelt kérdés

Már nagyon szeretnék dolgozni,de egyszerűen ha belegondolok abba hogy másokkal kell dolgoznom és olyan emberekkel csevegnem, akiket lehet hogy utálok kiráz a hideg. Nagyon szeretnék már pénzt keresni, akár alkalmi munkával is de nagyon félek hogy elítélnek , kibeszélnek stb. Tudom hogy mi okozza ezt, de nem tudom hogyan tüntessem el az életemből. Mindig mással mentem mindenhova. Magamba vásárolni sem tudok elmenni. Plusz ott van még a súlyom is (90 kg) amiért elítélhetnek az emberek. Mindenkiben csak a rosszat látom, hogy éppen mit beszél rólam és mivel bánt/bánthat meg. Az állásinterjúktól kifejezetten rettegek. Csendes típus vagyok, így ha valaki ismeretlen beszélni szeretne velem, dadogok, izzadok és azt sem tudom mit csináljak. Olykor leginkább elásnám magam a sárgaföld alá, vagy elbújnék a takaróm alá a világ elől. Dióhéjban, egy antiszociális csendes önbecsüléssel NEM rendelkező ember vagyok aki munkát szeretne. Lehet így az életben valaha is normális munkám?

19/L

#munka #munkahely #félelem #antiszociális #önbecsülés

2018. aug. 3. 04:22

1/2 anonim

válasza:

Te nem antiszociális vagy, hanem aszociális és ez teljesen más.

Szóval ez elég mélyen gyökeredzik, de az írásodból látszódik, hogy értelmes hölgy vagy. Nem mindenki szószátyár bulikirály, olyan munkakört érdemes keresned, amihez nem kell annyira beszélgetned az emberekkel. Pl egy tanárnál ez kivitelezhetetlen, de valamilyen adminisztratív jellegű állásnál csak minimálisan kell beszélgetni bárkivel.

DE, én a helyedben fejest ugranék, mert igazából, a megfelelő szóbeli kommunikáció titka a sok sok gyakorlás. Barátaid vannak?

2018. aug. 3. 07:33

Hasznos számodra ez a válasz?

2/2 anonim

válasza:

Szia!

Teljesen magamra ismertem a leírásodból. Én 22 éves lány vagyok, és ugyanezt a helyzetem. Szeretnék pénzt keresni, és rendesen 8 órában dolgozni, de már a gondolattól is rettegek, hogy elmenjek egy állásinterjúra. Nem merek mások szemébe nézni (kiskorom óta), a szemkontaktust sosem tudtam tartani senkivel, és van, amikor elkezdek hülyeségeket beszélni a helyzethez nem illő dolgokról, és ezt én nem veszem észre akkor, csak utána. Aztán mindig szégyellem magam később. Meg aggódom attól is, hogy kiabálni fognak velem, ha valamit elrontok. Nagyon érzékenyen reagálok már az enyhe kritikára is. Már most félek, hogy ki fognak közösíteni a munkatársaim. Meg én telefonálni sem merek, egyszerűen félek tőle, pedig irodai munkát szeretnék vállalni, mert én meg túl vékony vagyok (169 centihez 53 kg, nekem ezt jegyzik meg állandóan), és árufeltöltőnek/raktárosnak nem vesznek fel, mondván, nem felelek meg a fizikai követelményeknek. Pénztáros/eladó nálam kizárva, mert diszkalkuliás vagyok, és már előre látom, hogy rosszul adnék vissza, vagy egyszerűen leblokkolnék. Te milyen jellegű munkát képzelsz el magadnak? Miben éreznéd magad jól?

2018. aug. 3. 13:24