Hogyan folyatassam?

Nem igazán tudom, hogy honnan kezdjem. Egész gyerekkorom óta úgy érzem, hogy folyamatosan küzdök. Ez egy darabig erő adott. Erőt adott annak ellenére kiemelkedően teljesíteni az iskolában, hogy nagyon szegények voltunk és apám alkoholista. Aztán jó volt egyetemen is kiemelkedőnek lenni úgy, hogy amúgy alig kaptam bármi fajta támogatást. Sok barátot szereztem, aok időt áldoztam és áldozom ennek a fenntartására. Aztán a legjobb barátom öngyilkos lett. Valahol itt kezdtek elromlani a dolgok. Ráment az akkori kapcsolatom, 5 évig küzdöttem masszív depresszióval, de ebben az időszakban is volt hosszú párkapcsolatom. Ebben nagyon komoly nehézségek voltak, többször kellett nekem begyűjtenem minden rosszat mind a családom, mind az akkori barátnőm részéről, azért, hogy mindkettőt megtarthassam. Ennek a kapcsolatnak azért lett vége mert összegabalyodtam azzal, aki aztán -minden romantikus mázat kerülve is- életem szerelme lett, de nem egyből, hanem majd' egy évnek kellett eltelnie. A köztes időszakban rengeteget ittam, drogoztam, önpusztítottam, mert máshogy nem tudtam élni az életemet. Végre sikerült aztán ez a kapcsolat és jött életem legboldogabb időszaka. Erre nemrégiben kiderült, hogy a barátnőm megcsalt. Mint mondtam, életem szerelme, mélyen tudom, hogy ez nem volt több, mint egy botlás, mégsem érzem már magamat biztonságban. Mindent megtettem, de külső okok miatt rámgyalogolt az élet.

Mostanra jutottam oda, hogy nem tudom, mit tehetnék még, bármennyit küzdök bármiért, mindig jön valami, ami aztán tönkretesz, lehúz, depresszióba taszít, kirántja alólam az életem alapjait.

Sok tekintetben rendben van az életem, harminchoz közeli férfi vagyok, saját lakással, jó munkával, magas fizetéssel. Vannak hobbijaim, bőven átlag feletti a műveltségem, sok barátom van.

Mégis. Mindig azok a dolgok csúsznak ki a kezeim közül, amelyek a legtöbbet számítanak nekem és a mostaninál már úgy érzem, hogy a tűrőképességem határán vagyok, a következő hasonlónál inkább véget vetek az életemnek.

Próbáltam sok oldalról összerakni magamat. Pszichoterápia, leálltam az alkohollal és a szerhasználattal, folyamatosan végzek önvizsgálatot, kibeszélem az érzéseimet. És mégis kevés.

Nem tudom, hogy mit tehetnék még, ha valakinek van komoly javaslata, örülnék neki.

Köszönöm.