Mi ilyenkor a teendő? (Bővebb lent)
Nagyjából 4-5 éve érzem azt, hogy nincs értelme élnem. 18 éves vagyok, soha nem volt igaz barátom, mindenki kihasznál. Minden problémámat magamban tartom, hiszen nem tudok mondani olyan embert, akiben megbíznék, őszintén megbeszélhetném vele a problémáimat (szüleimmel sem). A környezetem vagy nem tapasztalt semmit, vagy csak leszarnak (szerintem utóbbi). Gyakorlatilag nincs olyan óra, amikor ne jutna eszembe az öngyilkosság gondolata.
Szükségem lenne egy pszichológus segítségére, de nem tudom/nem merem elmondani senkinek effajta igényemet, csak így névtelenül!
Hasonló cipőben járunk, azzal a különbséggel, hogy én az öngyilkosságnak még a gondolatát is megvetem. Akkor érdemes meghalni, amikor a legboldogabb vagy, nem magadba roskadva, egyedül. Ez hülyeség...
Egy év alatt sikerült elvesztenem mindenemet. A menyasszonyom elhagyott egy kölök miatt, azóta gyereket szült neki. A munkámat elvesztettem teljesen önhibámon kívül, el kellett hagynom az otthonomat. Mostanra nem maradt semmim. Nincs szerelmem, nincs lakásom, nincsenek barátaim, nincs munkám és hobbim sincs, amibe temetkezhetnék.
Érdemes élni? Igen! A holnap biztosan szebb lesz. Van jövő, csak meg kell találnunk a saját utunkat.
Én is ilyen vagyok ha gondolod írj
20F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!