Te miben hiszel? Minek vallod magad?

Huh jó sok kérdésed van, de tessék: feminista, ateista (/antiteista) és egzisztencialista vagyok...

Az első kettőt gondolom nem kell megmagyarázni, és az antiteistát sem nagyon, de az "arról szól" hogy gyakorlatilag károsnak gondolod a vallásokat, és szerinted jobb lenne a világnak nélkülük.

Az egzisztencialista meg az, amikor tisztában vagy vele, hogy a létezésünknek nincs magasztosabb értelme, vagy akár jelentősége, ezért te magad vagy az, aki értelmet adhatsz a saját életednek.

Feminista kb a tinikorom vége felé lettem, ami abban nyilvánul meg főleg, ahogy a férfiakhoz és nőkhöz fűződő hozzáállásomat és viszonyomat kezelem (régen volt bennem egy nagy adag belém nevelt szexizmus, hogy bármit csináltak is a lányok az ostoba hülyeség volt, míg a fiúkat/férfiakat eszembe sem jutott kritizálni... szóval az a "fuj-fuj nem vagyok olyan, mint a többi lány" típusú idióta voltam).

Ateista ha jól emlékszem 19-20 éves korom körül lettem -

antiteista nem sokkal később - és egyik sem nyilvánul meg nagyon semmiben; nem osztogatok az utcán szórólapokat amin a világnézetem van, de még a vallásosokat sem szoktam félbeszakítani, mikor a vallásukról beszélnek.

Egzisztencialista meg fogalmam sincs mióta vagyok. Már akkor is az voltam szerintem, mikor még hittem Istenben, ami elég paradox helyzet.

ANTIFEMINISTA.

Ha látok, hallok, olvasok valami nagyon önérzetes nőt, aki arrogánsan reagál valahol, ok nélkül, hisztérikázik, fix, hogy leoltom. Iszonyat módon irritálnak.