Miért van, hogy mindig az ellenkező dolgot csinálom?

Én felfogom, hogy tanulnom kell, el is képzelem, hogy tanulok és ez később majd jól jön, de aztán az ellenkezőjét csinálom, nem tanulok, hogy bebizonyítsam, hogy úgy is lehet eredményt elérni, aztán mikor már általánossá vált a nemtanulás, újból elkezdek tanulni, mivel az az ellenkezője a nemtanulásnak. Vagy itt egy másik példa, nem volt még soha barátnőm én meg bebizonyítottam, hogy igen is lehet és elkezdtem flörtölni valakivel, és most, hogy úgy állnak a dolgok, hogy teljesen jóban vagyunk, hirtelen nem akarom, mivel bebizonyítottam amit akartam. Vagy nagyon sz@rul állok egy tantárgyból és előre kiterveltem, hogy mit mondok a tanárnak, és nem azt mondtam, amikor meg csak spontán akartam valamit mondani neki, akkor meg azt mondtam mint amit akkor akartam amikor kiterveltem, hogy mit mondok neki. Ha hazaérek mindig kezet mosok minden alkalommal, viszont van, hogy 3-4napig nem fürdök. Szeretem a pszichológiát és a filozófiát, de egyszerre utálom is őket. Szét hasadok az ellentmondásoktól és ez pont most csúcsosodik ki, mikor harcolok a továbbjutásért mert 1-2tantárgy necces (többek közt ezek a dolgok miatt amiket leírtam) és még sz7óbeliznem is kell egyet nem sokára.