Valóban ennyire jelentéktelennek láthatnak, vagy csak én érzem így?
Figyelt kérdés
Szóval, a következőben szeretném a véleményeteket kérni, hogy pszichológushoz kellene-e fordulnom, vagy csak túl dramatizálom ezeket a helyzeteket, és félreértelmezem: egy helyes, szép arcú, kedves, intelligens lány vagyok.(persze ez nem csak az én véleményem, mert mindig kaptam dicséreteket is) Éppen ezért nem értem, hogy mégis miért húznak le legtöbbször amolyan burkolt megjegyzésekkel. Pl. nem azt mondják, hogy hú te milyen ronda, gusztustalan, stb. vagy, hanem anyukám pl. azt mondja valamire, hogy "látod még a Juditnak is tetszett". Ilyenkor elgondolkodom, hogy az a Judit vajon miért is lehet különb tőlem, hiszen az én nézeteim szerint egy átlagos lány, akkor én átlag alatti lennék. Vagy "még ennek v. annak is jó volt ez, akkor nekem miért nem" Vagy, ha valaki(k)re negatív jelzőt mondok (amit csak azért teszek, mert egyszerűen kihozza már belőlem) akkor a válasza, hogy mit foglalkozol te ilyenekkel, engem nem érdekelnek, mondja. Ez is úgy hangzik tőle, (mert ismerem) mintha ők felettem, vagy felettünk állók lennének, és hát most, hogy jönnek ők ide hozzánk. Lehetnek bárkik, mondjuk egy péküzletben eladó, szintén átlagos lányok, stb. Sok ilyen és ehhez hasonló megjegyzései vannak. De mondjuk az unokanővérem is hasonlóakat mond, pedig nem vérszerinti rokon, mármint anyukám természetéhez így semmi köze. Kicsit megtudok ijedni, ha egészségileg úgy érzem valami nincs rendben, és félek mit mond majd az orvos. Szerintem ez természetes, mindenki így van ezzel. Erre az unokanővérem, hogy a nem tudom én kicsodának is milyen betegsége van, nem is gondolta volna, és úgy tűnik, mintha felmagasztalná azt a nőt velem szemben, hogy még ennek is milyen betegsége van, akkor én miért vagyok megijedve. Aztán később anyutól megtudtam, hogy a közeli abc-ben eladó, vagy talán vezető helyettes, egy vékony, magas, szőke nőről van szó. Most ezzel mit kezdjek, viszont azt nem tudtam meg, hogy ez a hölgy most miért is több tőlem, hogy így kellett reagálni arra, hogy nem-e nekem is komoly problémám van esetleg és félek. Szóval olyanokat mondanak néha, hogy sokszor úgy érzem, én egy porszem vagyok, és mindenki más (akikkel összehasonlítanak) egy fényes csillag.2017. okt. 10. 14:04
1/2 anonim válasza:
Gyenge vagy, szóval nincs benned mit látni jelenleg.
Szerencsére tudsz ezen változtatni, de nem pazarolnám az időm egy ismeretlen kioktatására. Művelődj máshonnan.
2/2 anonim válasza:
Inkább tűnik túlérzékenységnek, mint valós problémának... Ha úgy érzed, lépten-nyomon beszólogatnak, lekicsinyelnek az emberek, de sosem nyíltan, hanem mindig burkoltan, az paranoiára vall, ami sok különböző lelki betegségben előfordul. Ez esetben érdemes lehet segítséget kérned.
Másrészt ha csakis anyudtól és az unokanővéredtől hallasz ilyeneket, akkor kevésbé valószínű, hogy veled van baj. Ez esetben lehet, hogy egyszerűen ők kommunikálnak hülyén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!