Teljesen szét vagyok esve, tudna segíteni valaki?

Próbálj ki egy olyan napot, hogy egy napig semmire nem gondolsz, csak kikapcsolódsz.

Utána tiszta fejjel gondolkozz.

Környzetváltozás:pl menj el másik városba dolgozni,tanulni.

A szüleid: nos, én idős szülők egykéje vagyok, szerettek a maguk módján, de kommunikálni sosem tudtam velük. Ezt el kellett fogadnom ,olyan, mintha egy másik világban élnének.

Mindenképpen keresd meg azt a tevékenységet,amiben örömöd leled, akár egy új hobbi, vagy gondolj vissza, van olyan dolog,amit régen nagyon szerettél,de abbahagytad?A sport nagyon jó depresszió,hangulatingazodás ellen, főleg,ha nem magányosan végzed.

Extra tipp:amit én nagyon szeretek és kikapcsol, a túrázás és a kerékpározás.

Nem egyedi ami veled történik, kapunyitási pánik, így hívja a szakirodalom, tulajdonképpen most kell kitalálnod önmagad.

Tanulsz vagy dolgozol?

Naplóírás, klisének hangzik de jó dolog.

Én nem vagyok valami vallásos,de szoktam olyat csinálni,amikor nagyon tele a fejem, hogy csak beülök egy templomba(nem misére, csak úgy) és ott vagyok. Lehunyom a szemem és relaxálok.

szülőktől távol?

mit?

érdekel? jó vagy benne?

19 évesen már tanulás mellett is lehet függetlenedni: diákhitel, ösztöndíj, munka

Az emberek 90%-a nem a szüleivel beszéli meg a problémáit 19 évesen, pár szülő van,aki alkalmas rá.

Pl én a 90-es években voltam tini, akkor alakultam ki,a a szüleim a Kádár--korszakban szocializálódtak, hát lövésük nem volt az új világról.

Mit tudott volna nekem anyám mondani,akit 19 évesen, végzés után kihelyezett az iskolája x munkahelyre és onnan ment nyugdíjba?

Semmit.

Vagy apám ,aki egy szál érettségivel végigtolta az életét.

Magas volt nekik, hogy mi az, hogy valakinek diplomája-nyelvtudása van és nehezen talál állást.

Előző vagyok.

Apámat ráadásul az idős nagyanyja, az én dédanyám nevelte fel.

Született 1890.

Na,képzelheted, milyen világképet adott át neki az dédi.