Nem a szerelem, nem is az iskola, vagy a barátok miatt jutottam el ide. Ahol most vagyok, Te jártál már itt?
Ma ( ebben az évben 3-szor ) követett el az anyám öngyilkossági kísérletet.
Apámmal szikozódtak, és nekem kellett közéjük állni azért, hogy a mentők ne két embert vigyenek be.
Kijöttek a rendőrök. Gondolom a mentő hívta amikor hallotta a háttérből jövő veszekedést ...
Ez volt a 3.ilyen nem az életemben hanem ebben az évben.
Az előző nevelőapám vert, az édesapám megszakított velem minden kapcsolatot anélkül, hogy elárulta volna az okát.
Az egyik öcsém tartósan beteg, és minden hónapban 2hetet kórházban tőlt ( 2 éves ).
Persze történt még egy két dolog...
De mégis úgy érzem, hogy ez már SOK NEKEM!
Vagy kiugrok az ablakon, vagy pedig elmegyek máshová...
Egyszerűen megőrülök...
U.i.: Bocs, hogy ide írtam!
F17
Hát elég szomorú dolgokat írtál, én nem is tudom mit tennék.
Ahhoz szerintem fiatal vagy, hogy elmenjél. Az ablakon ne ugorj ki, az élet drágább annál, hogy mások miatt öngyilkos legyen az ember. Még valahogy érettségiig bírd ki, utána már könnyebben el tudsz menni otthonról, de előtte elég rizikós lenne, hacsak nincs olyan barátod, akinél ellakhatnál egy darabig.
Ez másnak is sok lenne, nem csak neked. Milyen a kapcsolatod anyuddal? Próbáld rávezetni hogy az öngyilkosság nem megoldás, cserben hagyna téged is meg az öcsédet is. Támogasd őt. És tényleg bírd ki érettségiig, aztán ha mész továbbtanulni akkor jobb lesz, ha olyan helyre mész ami távol van az otthontól.
Más családtagokkal nem tudsz beszélni erről, vagy elmenni hozzájuk ha már nagyon rossz otthon a helyzet? Nagyszülők vagy akárki. Vannak tanárok akik szivesen segítenek talán neked is van egy ilyen tanárod, vay iskola pszihológus?
Nem hiszem, hogy az iskola pszichológus sokat tudna segíteni...
Semmi kedvem rokonokhoz menni, bőven elég nagyanyám aki nekem panaszkodik a telefonba...
Gondóltam arra is, hogy ha vége az iskolának befekszem valami intézetbe...
nincs valami hobbid, valami szenvedélyed ami jobbá tenné a napjaidat? (de hülyén hangzik :D)
amúgy sajnálom, ami történt veled...
szia:)
sajnálom, h ennyi gondod van:(
nem is tudom, mit írhatnék...talán tényleg az jó ötlet, hogy foglalkozz azzal többet, amit nagyon szeretsz, rajzolj, zenélj, bármi:)
ha nagyon kivagy, akkor keress vmi helyet, barátoknál, rokonoknál, akár távoliabbaknál...vagy kolesz esetleg?bár tudom az sem egy könnyű dolog...:(
de biztos el tudnának helyezni koleszba...
ha a szüleid nincsenek a legjobb viszonyban is, próbálj velük leülni és nyugodtan beszélgetni, hogy nagyon rosszul érzed magad a veszekedések miatt, és hogy ott van a kicsi öcséd, és nagyon szereted, és mivel beteg, neki sem hiányoznak a balhék...
egy őszinte, nyugalmas beszélgetéssel sok mindent el lehet érni:)
ha szeretnéd kiírni magadból a bánatodat, írj nyugodtan...hátha jobban éreznéd magad:)
sok erőt kívánok, légy erős a kisöcsédért legalább, és próbálj te lenni az, aki összetartja a családot:)
remélem segítettem:)
20/l
1. Próbálj ne bekattanni.
2. Egyél mézet. Ezt mondogasd egész nap és valószínű jobban leszel. De tényleg. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!