Normális ez az erős melankolikus, bús ürességérzet egy számomra szokatlanul kellemes, élvezetes élmény után?

Tegnap és tegnapelőtt egy jó ismerősömmel olyan időtöltésben volt részem amiben eddig még soha és nagyon jól éreztem magam vele abban a két napban, nagyon jól elvoltunk. Aztán délután eljöttem a városából (kicsit messzebb lakik tőlem, távolabbi ismerős), és már amikor indulni kellett akkor elkezdődtek bennem ezek az érzések. Aztán itthon kiteljesedtek, és még ma is ezek kínoznak egész nap. Talán délutánra kissé javult a helyzet. Szinte mintha nem bírnám elfogadni hogy vége annak a két napnak, a jóvilágból visszakerültem ide az unalmas lelkinyomorba ahol élek. Bár lehet még máskor is ilyen, de mióta hazajöttem egyfolytában azon gondolkodok milyen jó volt, és mennyire kár hogy vége az élménynek. Szinte gyászos hangulat tört rám emiatt mintha elveszítettem volna őt, pedig nem csak el kellett már jönni onnan, és mégis ilyen érzések vannak bennem. Alapvetően sok jó dolog nem történik velem máskor, ezért is esett ilyen jól ott ez a két nap. Most meg jönnek a szokásos szürke, unalmas és bús napok, nagyon rossz környezet vesz körül itt ahol élek, de nem ez a kérdés lényege most