Miért ítélek meg sok embert a kinézete alapján, amikor nem szeretném?

Szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a különböző emberekre különbözőképpen tekintünk. Hiszen mindenkinek van szeme, és látja, az agya felfogja, tehát megítéli, hogy ez egy csúnya ember. Ebben semmi sértő nincs, ez a valóság. Nem kell kellemetlenülérezned magad, mert egy névtelen oldalon általánosságban a csúnya emberekre azt mondtad, hogy csúnyák. Hát azok, nem? Ez nem sértés. Ha valakihez odaállsz, és rosszindulatból, azért, hogy bántsd a szemébe mondod, hogy "hé haver, de csúnya vagy", az sértés.

Én is azon kaptam magam, hogy pl. a szerencsétlen kinézetű embereket picit úgymond, magamban "lenézem", de ezt magamban tartom, szerintem ez egy ösztönös dolog. Sosem lennék velük rosszindulatú, nem gúnyolnám ki őket, mert egyszerűen nem vagyok gonosz. Ha arra gondolok, hogy mondjuk a kinézetük miatt bántom őket, azonnal rossz érzésem, és bűntudatom lesz, innen tudom, hogy nincsenek gondok ebből a szempontból a jellememmel. Szóval szerintem semmi gond nincs, nyugi. Egy izmos, kopasz, rosszarcú embertől ösztönösen félsz, egy szép, bályos tekintetű, kecses mozgású embert csodálsz, akkor egy csúnya, esetlen, vagy kifejezetten ronda emberre pedig nem jó érzéssel tekintesz. Ez így van rendjén.

A lényeg, hogy ne ítéld meg a személyiségét, amíg nem ismered, és ne sértsd meg, ne szekáld őt.