Meddig lenne erőd együtt élni azzal a gondolattal, hogy nem lehetsz boldog, csak elégedett, és hogy boldog is lehess, ahhoz általad nem befolyásolható változások kellenek?

"Az idő mindig megöli a fájdalmat." Lehet, hogy nem pár nap, hónap múlva, lehet h ez a 2 év is kevés volt,és talán még eltelhet még egyszer ennyi, mire minden letisztuljon, önmagadban is(ha nem is teljesen, csak kisebb mértékben legyen jelen), de amíg van esély arra, hogy boldog lehess, és pedig esély mindig VAN, addig nem szabad feladni!Tudom, könnyű a másik oldalról okoskodni,de

én is valahogy így vagyok ezzel, és igen, van ilyen, hogy

tudom, hogy még x évig nem lehetek teljesen boldog(nálam ez 2éve tart, már csak 1 év kell a változáshoz, ami segít az én problémámon. De a szemem előtt ott van, hogy majd sikerül, amit már régóta szeretnék-de ez az én problémám)

Rossz dolgok történtek veled, de az a fontos, hogy TÚLÉLTED. És itt vagy. Túl vagy a történteken, gondoltad volna, hogy ilyen erős vagy? És a jövőben még boldog is lehetsz...

Nem tudom, segített e valamennyire a válaszom, de kívánom, hogy hamarosan eljöjjön végre valamiféle változás és alakuljanak jól a dolgaid!

A boldogság nem egyenlő az elégedettséggel és a pillanatnyi örömérzéssel.

a boldogság valamiolyan , amit ha egyszer az ember megtalál soha nem veszít el, mert önmagát találta meg.megvilágosodik.vagy megtér.

Ennek semmi köze a körülményekhez, vagy ahhoz, hogy ki hol él.

Attól, hogy valaki menekül, elmenekül, még nem lesz boldog.

De ha az odavezető út az, akkor el kell menni. Nem mérlegelni.