Az normális, hogy ennyire nem érdekel semmi a világon?

Eléggé antiszociális vagyok és koleszban lakom. Hát nagy küzdelem egy napot kibírni, a szabad órák meg pillanatok alatt elszállnak. Ezen változtatni szeretnék, de hogyan?

Nem tudom miért, de a többi embert körülöttem mindig hamarabb megkedvelik, mint engem. Egyszerűen nem érdekel más baja, nem érdekel sok téma, ami körülöttem zajlik (PC játékok, emberek múltja, bulik, berúgások, általános ismerkedős témák). Nagy erőltetés árán, de amikor beszélgetek valakivel sokat mosolygok és érdeklődést mutatok az amúgy számomra halálisan monoton téma iránt. Őszintén, kit érdekel, hogy mit ettél ma, hogy mit játszol, hogy mi a mostani trend (konzervatív is vagyok kissé), milyen cipők, ruhák, játékok, kaják, stb vannak most toppon. Kit érdekel a politikai helyzet (csak a környezetem érdekel, ahol élek, remélem értitek miért), sorolhatnám még sokáig.

A jópofizás miatt elfogadnak, nem néznek hülyének/arrogánsnak/stb, de legtöbb ember számára szerintem unalmas vagyok, ahogy ők is számomra. Vannak saját témáim: szeretek tanulni, innovációkat kutatni (paradoxon a konzervativizmussal? Nem, ez a hobbim, attól, hogy nem érdekel semmilyen más újdonság, a hobbim terén mindig is szerettem az új dolgokat, új dolgokat létrehozni, keresni, tanulni, de csak itt, ló módjára), csajokról beszélni (nyíltan), könyvek stb. De nem vagyok vicces, nem asszociálok rögtön a dolgokra, ezért egy szinten elakad a kommunikáció és megunom. Nem tudok jó oltogatásokat mondani/levonni, nem tudom miért, de valamit le akarok még írni, ami nem jön ki, hogy valójában miért is vagyok unalmas és nehezen nyíló típus...

Saját szakomban lévő embereket kerestem az egyetemen, velük jobb a helyzet, de ha 3-an vagyunk akkor is én beszélek a legkevesebbet. Miért? Mit tegyek? "Vegyem lazán" c. dologgal már próbálkoztam, nem hinném, hogy itt a baj... :(