Miért nézek/olvasok olyan dolgokat amik szomorúvá tesznek?

Szeretem az olyan filmeket, könyveket amiken sírni lehet.(Csillagainkban a hiba, Ha maradnék, Mielőtt megismertelek, stb.) Ritkán látok ilyen filmeket, de ha találok valami nagyon jót akkor képes vagyok rengetegszer megnézni, csak azért hogy sírjak, kiadjam magamböl.

Sorozatoknál, könyveknél is szeretem a szomorú részeket.

Ez nem mindig van így, csak az esetek nagy részében.Amikor szomorú vagyok akkor direkt hallgatok szomorú zenét, olvasok/nézek szomorú könyvet meg filmet.Amikor vidám vagyok akkor általában vígjátékokat nézek, de ha egy pár hét után muszáj megnéznek valami szomorú dolgot hogy sírhassak rajta.Miért csinálom ezt? Nem értem miért esik jól néha hogy elszomorítsam magam. Vagy lehet hogy én csak így adom ki a stresszet magamból? Sírással? Mert amúgy nem szoktam sírni, se mások előtt se magamtól, ha azt érzem hogy túl sok érzelem van bennem akkor szoktam megnézni mondjuk egy szomorú filmet, hogy elsírjam magam rajta és kiadjam a stresszet.

Ez normális?

16/l