Álmában más is sokkal erősebb érzelmeket él át?

Én ezt elég sokszor tapasztaltam, főleg félálom, és álom határán, szoktak jönni olyan érzelmi hullámok, hogy szinte belerendülök. Pár példa:

Amikor a nagymamám meghalt, persze szomorú voltam, de nem sírtam el magam, csak majdnem. Aztán jópár napra rá, amikor álom és félálom határán felsejlett előttem a nagymamám, a kert, a ház, a múlt, hirtelen felébredtem, és úgy szakadt ki belőlem a zokogás, hogy háromnegyed órán keresztül abba se tudtam hagyni...

Előfordult már az is, talán nem is egyszer, hogy álmomban estem szerelembe... Vagyis, pont arról a személyről álmodtam, akivel előtte nem is voltam olyan jó viszonyba, csak néha beszélgettünk, de álmomban DURR összejöttünk, beleszerettem, és az érzést a valóságba is tovább vittem...

Harmadik példa, a HARAG, amikor kedvenc csapatom vereséget szenvedett egy bajnokságban, ébren le tudtam kűzdeni a dolgot, de álom és félálom határán, folyon előjött a meccs eredménye, meg-megébredtem belőle, és olyan határtalanul ideges lettem, hogy széttéptem a takaróm gombjait, és vissza se tudtam már aludni... Tehát, ezek az érzelmi kitörések csak nekem vannak álmaimba (és félálmaimba), vagy másnak is?