Hogyan fejleszthető a humorérzék?
Sokan írják, hogy ez nem tanulható, nem fejleszthető. Kíváncsi vagyok mi az igazság.
Például olvastam egy ilyet, hogy:
"Egyes elméletek szerint, ha a kreativitásunk, a kommunikációs készségünk, intelligenciánk és a szociális érzékünk kellőken fejlett, akkor nagy valószínűséggel a humorérzékünk is jó. E felfogás szerint, az előbb felsorolt készségeket kell treníroznunk, ha humorérzékünkön akarunk csiszolni. Mások szerint a gyerekkori környezet határozza meg a későbbi humorérzéket, vagyis az, hogy milyen humorú emberek vettek minket körül gyerekként és egy-egy élethelyzetben milyen jelentőséget kaptak a spontán poénok. Ez a nézet kevés esélyt ad a humorérzék fejlesztésének, mivel az idő kerekét nem tudjuk visszaforgatni, hiszen e szerint gyerekkorunkban nagyjából minden eldőlt."
Valahogy én úgy gondolom, hogy az érzék az intuíció, és az intuíció fejleszthető. Ahogy a logikus gondolkodás is, a másik oldalról.
Én egy kellőképp intuitív személy vagyok és azt is látom, hogy a humorom akadozása csupán az önbizalmam hiánya miatt lép fel. Mert sokszor olvasok olyat, hogy szűk baráti körön belül nagyon tud valaki viccelődni, humorizálni, de idegenebb környezetben "elbénul", hogy úgy mondjam. Szerintem ezeknek az embereknek a humoruk rendben van. Náluk más a gát. talán hasonló a helyzet itt is.
A humorérzék nagyon relatív dolog.
Nem hiszem,hogy fejleszthető.
Van,aki a csúfolódást humorosnak tartja,van,aki saját magát,amikor viccet mesél,és mások nevetnek rajta.
Ha valakinek nincs,vagy kevés,az szerintem túl komolyan veszi magát,vagy hiú vagy sznob.
Ennyit sikerült kitalálnom eddig.
Akkor nem lehet,hogy túl komolyan veszed magad?
Tudsz-e magadon nevetni,ha valami nem úgy sikerül,ahogy szeretted volna?
Tényleg nem tudom,hogy mit lehet csinálni,hogy humorosnak lásd,ha veled történik valami komikus.Mert én amire csak vissza tudok emlékezni,mindig viccesnek láttam a saját melléfogásaimat.
És a másik oldalon is,akiket családtagokat láttam,hogy képtelenek voltak ilyesmire,azoknak el sem lehetett magyarázni hogy legalább el tudják képzelni,hogy mi volt a szerintük blamázs helyzetben a humoros.Pedig próbáltam,sokszor,de csak az sült ki belőle,hogy ,jó,rám nézve jogos,hogy humoros,mert akkor én ügyetlen vagyok,de rájuk nézve nem jogos,mert ők nem olyanok,hogy velük bármi ilyen -humoros,komikus,vicces,röhejes,nevetséges,stb.- történhessen.
Szerintem,ha valaki őszintén nem érez egy helyzetet humorosnak,akkor nem nagyon lehet tenni azért,hogy annak érezze.
Ebben is különbözünk,csak ennyi lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!