Szerintem nagyon gáz, nevetséges ami történik, ti mit gondoltok erről?

A probléma köztem és a családom között van, nem szoktam vitatkozni mert utálok haragot tartani.. Úgy képzeljétek el, hogy megkérdezek valamit, pl el mehetnék-e haverokkal a másik városba kiszakadni egy kicsit a mindennapokból, nem diszkóba, nem éjjel zülleni, csak úgy elmenni és lenni egy kicsit. A válasz természetesen nem, mert a bátyámnak sem volt iyen megengedve, stb, stb és kapom aaz agymosást, hogy mit képzelek én. Ilyenkor csak ülök végighallgatom, közlöm velük, hogy egy 14 éves ismerősömnek több lehetősége van mint nekem, de ez persze nem érdekel senkit, mert az más. Aztán elvonulok a szobámba és az egész életemet úgy érzem, hogy értelmetlen, és csak filózok mindenen. Meg hogy nem kell a felesleges idegeskedés nekik, mert mi lesz ha valami baj történik, egész nap idegeskedni fognak ha én elmennék itthonról, a második probléma az, hogy nem is ismerik a szüleim a barátaimat, idegenekkel nem engednek sehová messzire stb.. Még jóhogy nem ismerik őket, szégyelleném idehozni a barátaimat, kínos lenne az egész. Ebből kifolyólag senkit nem merek hazahozni, még egy barátnőt sem... Bulizni nem járok gyakran. Néha haverokkal hétvégén beülünk valahová beszélgetni, iszogatni. Éjfélig vagyok elengedve.. Néha kínos hogy jaj srácok haza kell mennem mert azt mondták. Ők meg mennek tovább, a bandából akinek nincs otthon senkije éppen az este, akkor mennek hozzá folytatni a bulit.. hiába, nem engednek tovább maradni a szüleim.. Ha egy percet is kések már megy a fesztivál, hogy mit képzelek én. Van amikor úgy gondolják, hogy ki sem mehetek, mert ők reggel korán kelnek (igen hétvégén is néha dolgoznak). És ha nem vagyok otthon akkor ők nem tudnak nyugodtan aludni és ezáltal sokáig maradnak fent de reggel kelni kell duma stb.. Nem vagyok eszetlen, aki minden hétvégén hullarészeg, nem kéne ennyire aggódni értem. Miért kell azon aggódni, hogy beülünk haverokkal a közeli szórakozóhelyre? Miért nem lehet ettől nyugodtan aludni?...

Teljesen kivagyok már ebből, 18 éves vagyok és fiú, soha nem viselkedtem úgy hogy ezt kapjam, nem adtam rá okot, hogy ne bízzanak bennem.. Megértem, hogy féltenek meg stb.. de azért ez egy kicsit túlzás nem? Mit gondoltok erről? (kis városban élek egyébként ahol van 6k lakos kb)