Mit tegyek, hogy ne érezzem így? Normális, hogy így érzem?
Egyetemre járok, ami nem túl erős(múvészeti), de nekem néha elég nehezen megy, bár változó, a hangulatomtól is függ, hogy hogyan állok hozzá. Lassan a vizsga időszak végénél járok, de utána következik a pótvizsga időszak. Úgy érzem teljesen kivagyok készülve, és bevagyok kattanva. Eleinte úgy éreztem, levagyok maradva a gyakorlati tanokkal. Egész vizsga időszakban(nem kell bejárni orákra, csak hetenként a vizsgára) szinte teljesen magamba fordultam(alapból ilyen vagyok), elég sokat voltam itthon, meg sokat dolgoztam gép előtt, de sosem haladtam annyira, amennyire elvártam volna, talán irreális elvárásaim vannak, de ilyenkor folyton fáradt vagyok, így néha nagyon lassan megy minden. Egyre jobban kikészít, és kiábrándít, hogy úgy fekszek le esténként(fennmaradnék, de túl fáradt vagyok hozzá), hogy ma sem tudtam befejezni, azt amit elterveztem.
Most meg úgy vagyok, hogy az a kényszerképzetem, hogyha eddig nem sikerültek a dolgok, akkor ezután sem fognak, és ezt nagyon elhiszem, ahelyett, hogy kihasználjam a pótszessziót, és inkább figyelmesen dolgozzak, ahelyett, hogy aggódok.
Ha nem olyan nehéz egyetem, akkor nyilván nem is szórják nagyon az embereket.
Hát nem tudom... délutáni alvás, vagy valami tanuló/segítő partner, aki jártas ezekben. Semmi hasznosabbat nem tudok írni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!