Ezt meddig lehet birni? Mit csinaljak? Halatlan vagyok, es onzo szerintetek?

Egyetemre jarok, egy felsofoku szakkepzesen veszek reszt. Leginkabb anyam unszolasara, mentem felsooktatasba( bar ez nem az O hiabaja, hisz en nem jottem ra a 19 ev alatt, mit is akarok magammal kezdeni) .

Nem szeretem, sot utalom. Erre mar elso heten rajottem. Az egyetem, az eloadasok, a kozosseg mind egy nagy lofutyi. Raadasul, ha el is vegzem ki tudja hova vesznek fel, mint munkavallalot ilyen tudassal.

A lenyeg, egyszeruen annyira nem tetszik,nem erdekel hogy mar lesz*rom, merhetetetlenul is haragszom ezert magamra. Tobb eloadasra be se mentem, pot zh-kal jutottam ide a vizsgakhoz. Egyszeruen nem mennek , (erre meg ra segit az is, hogy csak magolni tudok, es tobb szaz oldalt keptelen vagyok), eddig szinte mindenbol megbuktam, vagy a mostani betegsegem miatt nem tudtam bemenni az adott vizsgara. Penteken irok, de meg alig neztem at vmit, holott ez egy fontos targy, de mar ez sem izgat...

Egyetlen egybol mentem at, de az is anyunak koszonheto, mivel O irta meg helyettem a szakdolgozatot.

Osszevesztunk mar egy parszor, de a vege mindig ugyan az. Remenykedik, hogy azert csak megprobalom, en meg feladom egy par nap alatt. Kezdi elveszteni a turelmet, nem tudom mire szamitsak mikor majd kiderul , megint nem sikerult egy vizsga.

Rosszul erzem magam, mert tudom, hogy csak jot akar, de ez egyszeruen...nem megy. Eleve egy nagyon labilis termeszetu ember vagyok, rosszabb pillanataimban volt, hogy mar nagyon messze mentem. Bele vagyok temetkezve az onsajnalatba , a sikertelensegbe, es abba, hogy nem talalom a helyem a vilagban. Erre rasegit ez is...

El vagyok keseredve...