Akinek van önbizalma az azért van, mert a családban sem szeretik annyira és ehhez jól hozzászokott? Vagy, mitől?

Én szerintem minél jobban szeretnek valakit, minél nagyobb törődést és odafigyelést kapott kiskorában és minél biztosabb a családi háttere, annál nagyobb az önbizalma. Valahogy én így érzem ezt, de persze az, hogy kinek mekkora az önbizalma félig-meddig lehet örökletes is, amolyan személyiségfüggő dolog.

Az, ahogy fentebb is írtad, tényleg természetes ahogy az iskolában/munkahelyen és otthon viselkedünk. Persze ez is ingadozik a jó, a viszonylag általános és a rossz családi háttér között. Szerintem minden egy ember lelki állapotától függ, ha jó, növelhető a bizalmad, ha rossz akkor akár a földbe is tiporhatják azt.

Ha úgy érzed; kicsi az önbizalmad, akkor elsősorban az élet körülményeiden, a kapcsolataidon kellene változtatnod. Keress, vagy tudasd magadban, hogy vannak emberek akik szeretnek, találj valamiféle hobbit vagy életcélt, ami előre hajt, talán az segít. (Saját tapasztalatokból írok.)

Mit értesz önbizalom alatt? Azt hogy ordibál órákon, beszólogat másoknak, az van amit ő szeretne, és bunkó mindenkivel?

Nem ez nem önbizalom. Ez az, amikor szarik mindenre mert neki már mindegy. Ez az "Azt csinálok amit akarok, mert nekem már úgyis mindegy, olyan szar életem volt."

Ezek a bunkó hülyegyerekek mind szemét nevelést kaptak, mind szarnak önmagukra, és a társadalomra, semmi értelme az életüknek. Mert sem ők nem fognak jót kapni, sem ők nem fognak jót adni. Te ne legyél ilyen. És bizony ennek a viselkedésnek semmi köze az önbizalomhoz.