El értem egy régi célom, mégsem vagyok boldog. Miert van ez?

Van ilyen. Sőt, tudod, meglepően gyakori ez az üresség érzés azután, hogy az ember elért valamit. Egyik ismerősöm szabályosan lelki beteg lett, mituán lediplomázott. Az volt a nagy célja, elérte, és összetört, mivel onnantól már nem volt egy adott cél, amiér küzdhetett.

De nekem is voltak hasonló érzéseim, miután megszereztem a programozó végzettségemet. Éveken át arra vágytam, hogy legyen róla papírom, hogy tudok programozni, és bár egyetemre nem olyan szakra mentem (hosszú, hogy miért... de rossz döntés volt), és még egy diplomához már nem volt türelmem és erőm, így csak egy OKJ-s papírt szereztem belőle. Miután megszereztem, persze teljesen boldog voltam, elértem a célomat... de pár napra rá rámtört az az üresség-érzés, hogy nincs már ami hajtson előre, továbbá attól, hogy ezt megszereztem, lényegében semmi nem változott.

De aztán pár hét alatt elmúlt ez az érzés, hiszen annyi más dolog van, amiért lehet küzdeni, és amit az ember célként kitűzhet magának.

Érdemes végignézni, csak szűk három perc :)

http://www.youtube.com/watch?v=6a3dEMtu7to

A nyugalom a szeretet, és olykor (cél)

Megnyugvást találni a szeretetben, az is eltölthet boldogsággal.

Biztos hallottad, hogy az emberek, egyre többet, többet, és többet akarnak.

Az alapja pont az amit leírtál, ami már megvan annak nem tudnak örülni.

Ezért nem az anyagiakra kell a hangsúlyt fektetni, mert akkor egy boldog élethez az Isten pénze is kevés lenne. :)

Persze jó, ha mindenen megvan az emberek,de sokat túlzásokba esnek, mert már nem boldogít az ami megvan.

Értékelni kell ami megvan!

Legföbb érték az emberi kapcsolat. Na a facén keresztüli kommunikáció, hanem ténylegesen beszélgetni emberekkel, barátokra lelni. Ez az igazi kincs. :)

Én ugyanígy vagyok, és a szituáció is kb ugyan az...

Nagyon régóta szeretném a jogsit, és ma hozta a postás.... kibontottam és semmi....

Elszomorodtam ettől az érzéstől is...Amiért küzdök másfél éve, 2 sikertelen próbálkozás után, itt van a kezemben, és úgy érzem nem változott semmi... Pedig pár hónapja ez volt a mottóm: "Na majd ha meglesz a jogsi, na majd akkor boldog leszek..."

Rettentően csalódottnak és "üresnek" érzem magam....

25/N