Hogyan legyek boldog ember? Te hogyan találtad meg a boldogságot?

Én barátnőt nem tok neked szerezni de azt javaslom találj valami hobbit ami leköt.

Én pl zenét hallgatok, nettezek, játszom boxon és dvd-zek.

Azt meg ki mit gondol rólam le...

Bár nekem volt már b nőm igaz az is csak 1 és csak 3 hónapig.

Am elárulnám h a haverjaid 90%- a a szüzességüket illetően kamuzik. Ha csak nem voltál ott mindnél és láttad.

Ha nem akkor nehogy elhidd, csak azért mondják h nehogy a "szüzek klubjába" keljen tartozniuk. Ennyi.

"úgy érzem, hogy az életkorom növekedésével egyenes arányosságban nőnek az elvárások felém"

Hát ezt jól érzed.

Ellenben azt h mikért és mekkora mértékben vállalsz felelőseget bizonyos szinten rajtad múlik.

Ja és "Te hogyan találtad meg a boldogságot?"

Egyszerűen szeretek egyedül lenni és azt tenni amit akarok. Van hobbim fentem leírtam.

25 F

Mintha csak én írtam volna, pár éve. Amikor megtaláltam a gyk-t, nagyon sok ilyen kérdést kiírtam magamról; nem akarlak untatni vele, de ha érdekel, akkor a poén kedvéért előkereshetem őket, és azonnal meg fogod látni, milyen megdöbbentő a hasonlóság, mintha csak te írtad volna.

Biztos vagyok benne, hogy te is olyan szorongós és kicsit túlaggódós, túl sokat agyalós típus vagy, mint én. De, legalábbis nálam, voltak ennek előzményei. Nekem nem sikerült túl jól a kamaszkorom eleje (bár a folytatása se igazán), mert pár bunkó gyerek miatt olyan sérelmek értek, hogy mindenkit ellenségnek láttam magam körül, és nem is lettek túl közeli barátaim. Sokat voltam egyedül, és azzal ideologizáltam ezt meg, hogy én különb vagyok náluk. Aztán azon kaptam magam, hogy elmúlt a kamaszkorom, és se bulik, se csaj, se csók...

Persze voltak azért jó dolgok is, meg volt egy-két barátom, ennyire talán nem sötét a helyzet, de egyvalami biztos (és ebben szerintem hasonlítunk): egy olyan emberré váltam, aki nem vállal kockázatokat, állandóan azon filózik, hogy más mit gondol róla, és ezért nem mer igazán élni. Úgy gondolom, neked is lehetnek sérelmeid, amit ebből a félmondatodból szűrtem le:

"rondának érzem magam, sőt, az is vagyok, már sokan mondták."

Ez nagyon nagy hiba, és ez lehet minden baj forrása. A csajok felé való félénkségnek egy oka van: a szégyen. Szégyenkezel a külvilág előtt. És szorongsz a jövő miatt.

A kiutat szerintem úgy leled meg, hogy keresel valamit, ami boldoggá tesz, és belefeledkezel. Nem törődsz semmi mással. És általában véve ne hagyj magadnak időt a gondolkodásra! Jelöld ki a célodat, a többivel pedig ne törődj! Gondolj arra, hogy

- a nap 24 órából áll, és képtelenség, hogy te az előtted álló 24 óta helyett mindig a jövő aggodalmait hurcold. Mindig lesz valahogy, a jelen helyzet pedig annyira nem vészes, nem igaz?

- bármilyen közhelyesen hangzik, de szeretned kell magad ahhoz, hogy valaki más is szerethessen. Vedd észre, miben vagy jó!

És kerüld a magányt!

"Am elárulnám h a haverjaid 90%- a a szüzességüket illetően kamuzik. Ha csak nem voltál ott mindnél és láttad.

Ha nem akkor nehogy elhidd, csak azért mondják h nehogy a "szüzek klubjába" keljen tartozniuk. Ennyi. "

Nem tudom, hogy ez mennyire általános, de mindenesetre a gólyatáborban én is kamuztam, hogy a klubba tartozhassak. Egyszerűen nem akartam, hogy kinézzenek, és a f*$zom tele volt azzal, hogy mindenkinek ez a legfontosabb. Kiszúrtam a szemüket egy hazugsággal, aztán letudtam az egészet. Ha ettől te nyugodtabb vagy, akkor csináld ezt te is. De 17 évesen még egyáltalán nem gáz, hogy szűz vagy. Én 22 vagyok, és én már igencsak úgy érzem, hogy itt lenne az ideje.

Boldog ember, egyenlő szerintem a megelégedett emberrel. Megelégedett vagy magaddal?

Mit jelent megelégedve lenni? szerintetek?

Szia.Most jól figyelj..nincs olyan,hogy boldog ember..tudod..az ember lehet boldog de semmi sem tart örökké..bár így lenne..

Rondának érzed magad?Miért?Mert mások azt mondták?Ne foglalkozz velük.Tudod senki se tökéletes.Amúgyis...szerintem a belső számít az,hogy milyen ember vagy.Legyen önbizalmad és engedd el a füled mellett a bántó szavakat.Tudod..most egy picit szánalmasnak érzem magam mivel tanácsot adok amit még magam se tartok be..viszont te próbáld meg.Én 15éves vagyok és nemrég volt egy kapcsolatom.Ez volt most az első.Azt gondoltam:"Huh..végre tudom milyen igazán boldognak lenni!"...tévedtem.Rájöttem semmi sem tart örökké ahogy a boldogság sem csak egy rövid ideig.Sajnálom ha badarságokat beszélek..de..ne érezd magad rosszul és ne gondolkozz ilyeneken..tudod a legjobb dolgok váratlanul jönnek de ha sokat agyalsz rajta csak magadat kínzod.Tudod..semmi sem hiábavaló amíg te magad nem tartod annak.Most ezt mind leírtad ide..amit érzel..de úgy gondolod,hogy ez mindent megold?Hogy valaki majd megold mindent helyetted?Vagy csak azért írtad ki hátha vannak olyan emberek akik ugyan így éreznek és majd nem érzed magad egyedül?Mert akkor ez hülyeség!Küzdj a boldogságért még ha rövid ideig is tart!

Aztán majd csak azon kapod magad,hogy minden megváltozik és,hogy igen sikerült!Megcsináltam!

Én kivánom,hogy sikerüljön és,hogy boldog legyél!Ganbatte!:)

Sayonara.

Szerintem ne engedd hogy az határozzon meg, ahogy rád tekint a társadalom, merj kitűnni, légy büszke rá hogy nem olvasztottak be a külső elvárások. Ahogyan már említették, képtelenség állandóan boldognak lenni, egyes időintervallumokban ugyanis kell hogy lehangolt légy hogy érezdni tudd a különbséget a szomorúság és a kisebb boldogságok megtapasztalása közt. Nincs egyik a másik nélkül, különben maga a határ is elmosódna. Talán úgy lenne a legegyszerűbb a gátlásokon túllépni, hogy nem gondolsz bele. Ez sablonosan hanzgik, de hidd el, nem hasonlítgatod össze magad másokhoz és csak az leszel aki önmagad vagy, egyszerűbben jön a boldogság.

Ha egy elfoglaltság közben el tudod felejteni a jelent, az egy temporális megkönyebbülést tud okozni, viszont magadban kell eldöntened hogy mennyit akarnál feladni a boldogságért.