Sok mindent úgy érzem, hogy ki kell beszélnem magamból, de nincs, hogy, van erre megoldás?

Publikusan nagyon vidám ember vagyok, és nem játszom meg, olyankor tényleg ösztönösen viselkedem, úgy ahogy, de annyi minden van amit csak úgy érzem muszáj kimondanom, de nincs kinek, mintha szükségem lenne valakire akivel beszélhetek. Naplót írok, meg blogolok, és hasonlók, és attól jobb, de nem elég jó ... Valami ilyesmi. Van ennek értelme?