Most én szerelmes vagyok, vagy csak ilyen kamaszos hullámvölgyeim vannak?

Mert amikor ŐT először megláttam, csak külső alapján ítéltem, egy elég átlagos kinézetű fiú, de engem nagyon megragad. Mikor egyre fokozatosabban megismertem, egyre jobban tetszett a stílusa. A humora. (eszméletlen vicces a srác) A zenei és film ízlése. Meg ahogy rám tud nézni, mintha egyenesen a lelkembe látna. Mindig vigyorgok, meg szaporábban lélegzek, ha a közelben van, vagy róla van szó. Amikor meglátok egy olyan ruhát, amit ő szokott hordani, kapásból felragyog a szemem. Hullámzik a hasam, mintha egy pillangó tenyészet lenne benne. Ő van a legnagyobb befolyással a napomra... Csak látni akarom, és azt szeretném, ha viccelődne, ha történeteket mesélne... De így pl csókra, vagy testi érintkezésre nem vágyok vele, csak annyira szeretem amilyen ő belülről. Ezt eddig senkinek sem mertem elmondani, mert... nem is tudom...

De nem akarom elkiabálni, hogy ez szerelem, mert totál nem vagyok biztos magamban.

16/L