Mit tegyek, hogy elfogadjanak az emberek, hogy tudjak hasonulni és beilleszkedjek?
A szitu lényegében az, hogy az elmúlt pár hétben elfoglaltam magam, ezért nem "futottam" az emberek után. Így rájöttem, milyen magányos is vagyok, mert engem se keresnek.
Mellesleg baromi nehéz beilleszkednem. Eltérőek a nézeteim - kb az összes -, a szokásaim. Azon panaszkodom, amin senki más, és amin mindenki, az szerintem nem ügy. Azért hajtok, amiért senki más, és úgy, ahogyan senki más, és ahogyan, amiért ők hajtanak, az engem hagy hidegen. Ami nekem vicces, az senkinek és ami mindenkinek vicces, az nekem nem.
Lasszóval kell fognom, aki meghallgatja azt a zenét, amit én.
Ritkán nézek filmet, de akkor is olyat, amilyet alig, és ami népszerű, azt nem tudom élvezni.
Az érdekel, ami az emberek - főleg a nemem képviselőinek - nagy részét nem, és ami mindenkit érdekel, az engem hagy hidegen.
Rettenetesen magányos vagyok.
Igazi kapcsolatom is még csak egy volt.
Barátom jelenleg talán nincs is, csak haverok.
És akárhova megyek - közösségi tevékenységek, önkénteskedések, stb - csak azt érzem, ott is szakadék van köztük és köztem.
Nekem máris szimpatikus vagy.:)
Szeritem jó, hogy nem egy átlagos "tucatember" vagy, ez nagy érték, de mondjuk teher is lehet. Szerintem ne állj be a sorba, maradj olyan, amilyen most vagy, a társadalomnak nagy szüksége van rád.
"A tulajdonképpeni nagy szellemek, miként a sasok,
a magasban fészkelnek, egymagukban."
Arthur Schopenhauer
De ha gáz van a sasok összefognak, ezért így ezt
ellentmondásosnak érzem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!