Szerintetek figyelemreméltó, ha egy sérült ember már ennyi sikert elért az életben?

Bizonyos értelemben szinte mindannyian sérültek vagyunk.Van akin ez látványos , és van akin ez nem látszik. Mindegyikünk úgymond "kompenzáljuk" a "sérüléseinket".Van aki rossz indulatú beszólásokkal, irigykedéssel, van aki pénzzel, hatalommal, van aki kiemelkedő spórteljesítménnyel, kiemelkedő tanulmányi eredményekkel, és még végtelenségig sorolhatnánk.Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden kiemelkedő teljesítmény mögött feltétlenül "kompenzáció"lenne.

Nem szeretnélek megbántani, de a kérdésfelvetésedből, illetve a kiegészítő magyarázatból nekem egy kicsit az "jön le", hogy egy kicsit "kompenzációként" éled meg ezeket a sikereket. Amivel persze semmi baj, csak van egy olyan hátulütője, hogy a "rosszindulatú, irigy megjegyzések ilyenkor jobban eltalálnak bennünket.Érzékenyebben érintenek bennünket.Tehát egy picit úgy jön le , hogy "bár én sérült vagyok , de bebizonyítottam, hogy vagyok olyan jó mint ti, sőt még jobb is ".Szeretném hogy megérts! Nem állítom hogy ez a valóság , de valami ilyet érzek a megfogalmazásod mögött.Lehetséges , hogy mások is éreznek hasonlót, viszont , ők talán nem látják a saját sérüléseiket és ezért vagdalóznak.Magamon azt figyeltem meg, hogy ha valamit örömmel teljes természetességgel csinálok, tehát nem az eredményért vagy az elismerésért , akkor "nem találnak el " a rosszindulatú megjegyzések.Eleve nem is nagyon találkozom velük, másrészt ha elő is fordul ilyenkor egyáltalán nem zavar.Viszont ha valamit azért csinálok, mert bizonyítani akarok, több akarok, jobb akarok lenni másoknál, akkor mindig megtalál a "rosszindulat, és irigység".Persze ez rosszul esik nekem is. Nem állítom , hogy ez mindenkinél így működik. Figyeld meg magadon , hogy Nálad ez hogy működik.Mert ha Nálad is hasonlóan működne mint nálam akkor már meg is kaptad a választ a kérdésedre.