A nők azért választják inkább azt a férfit amelyiknek jó autója, sok pénze van, mert úgy gondolja, hogy az sokkal életrevalóbb mint a többi?
És úgy általában az emberek, férfiak, nők. Ugye ránéz egy átlag emberre akinek mondjuk csak egy suzukia van, nincs márkás órája, nincs szép nagy háza, nincs sok pénze. Ránéz egy gazdagra, ilyen olyan kocsival, sok pénzzel stb stb. Most őszintén, melyik a szimpatikusabb?
SZóval ez az emberekben kódolva van?
Pl. az ősemberek között is így működhetett ez szerintem. Aki mondjuk a legerősebbet tudott ütni, aki a legygorsabb volt és legokosabb, hogy irányítsa a többieket, és hogy eltudják fogni a mamutot, azt szerették leginkább az emberek nem? Nem a butábbat, aki a sor végén kószált és szedegette a csontokat.
Azt akarom kérdezni, hogy ez egy ilyen emberi alapösztön, hogy az erősebb, okosabb a jobb a szemünkben?
Sztem az okosságnak semmi köze ehhez. Nem láttam még nagyon okos de nagyon csúnya férfit jó nővel, viszont nagyon gazdag de nagyon csúnya bunkó pasit jó nővel már többször is. Meglátják a pénzt, aztán kikapcsol az agyuk.
Tisztelet a kivételnek
Kedves Kérdező!
A férfi evolúció által kódolt belső parancsa, hogy minél több helyen helyezze el genetikai anyagát, a nőé pedig, hogy szaporodásbiológiailag legpontosabban tudja beazonosítani a lelkes jelentkezők közül, kiét fogadja el. Az elmúlt időszakokban (mióta gerincesek vagyunk) arra, hogy valamely hím meggyőzze a nőstényt alkalmasságáról, ill. a nőstények eredményesen válogassanak, számos evolúciós segédeszköz és trükk alakult ki. Az ellenkező nem felé kiküldött jelek egy része tudatosan manipulálható, más része nem, a manipuláció kiszolgálására egész iparág épült (ld. szépségipar). Szóval a jó sperma (jó eltartóképességgel megtámogatva) és a megfelelő pete egymásra találhat.
A meglátásaid eddig jók, de én a helyedben nem vetíteném vissza a jelenlegi állapotokat a nem ismert múltba. Sok kutatás bizonyítja, hogy a magasan fejlett, csoportalkotó állatok között a versengés és az együttműködés egyaránt jelen van, dinamikusan formálva a közösséget és a fajt.
Természetesen szaporodásbiológiai alapon is meg lehet ítélni az embereket, az is egyfajta mérce. Akinek több a biológiailag kódolt, sikert ígérő attribútuma (nagy mellek, magas kollagénszint a bőrben, szimmetrikus arc stb) és e kultúrkörnyezetben megengedett eszközökkel fejezi ki jó eltartóképességét (ott fityeg a slusszkulcsán a kék-fehér embléma), az jobb ember? Vannak közöttünk, akik szemében a fentiek sikernek számítanak, és szerintük ők a "jobbak". Persze ha hozzáteszem, hogy hétmilliárd lakója van most a földnek, a túlfogyasztás lassan megöli a bolygót, akkor a fenti mérce létjogosultsága -köh, köh- igencsak megkérdőjeleződik. De a fenti mérce oly egyszerűen alkalmazható, hogy még sokáig meg fog maradni az elterjedtsége.
Egy dologra meg kell kérjelek: a saját nevedben nyilatkozz. A többség szemében valóban egy ösztön, hogy "jobbnak" nevezze az erősebbet és az okosabbat. Holott -be kell látnod- ők egy több százezer v. millió éves viszony- és célrendszer szerint "jobbak", most, hogy a körülmények igencsak megváltoztak, ezen ösztön az egész faj érdekeit nézve rendkívül káros. Vagyis összefoglalva: aki megmaradt ösztönlénynek, az használja még az ösztönök diktálta mércét. Ezen kívül vannak más, több dimenziós, több változót egyszerre kezelni képes mércék is. Nem a szaporodásbiológiai siker az egyetlen lehetséges siker.
A továbbiakban javaslom Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne c. könyvét. G. Miller A párválasztó agy c. könyve is ide vág. Valamint R. Dawkins Az önző gén c. könyve is.
Üdv R.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!