Mit tegyek, hogy változtassak az életemen?

Először is nagyon lusta vagyok már, tudom hogy ez így nincs rendben, de nem tudok mit tenni. Minden nap ülök a gép előtt, tulajdonképpen nem csinálok semmit, zenét hallgatok, egy-két dolgot megnézek a neten, vagy valami filmet, bár nem vagyok nagy filmnéző. Semmit sem szeretek csinálni, főleg nem gépezni és filmezni, mégis azt teszem. Meg sokszor lefekszem délután is inkább aludni. Tanuláshoz semmi kedvem, még arra sem sűrűn tudom rászánni magam, hogy puskát írjak. Sőt nagyon sokszor nincs kedvem fürdeni se, még szőrteleníteni sem, hétvégén felöltözni sem, de még buliba menni sem vagy a barátaimmal a városban lógni. Inkább ülök itthon egyedül a 4 fal között. Van rajtam némi felesleg, pedig enni se túl sokat eszek, igazából még ahhoz is lusta vagyok, a baj inkább hogy nagyon rendszertelenül eszek és hizlaló dolgokat. Mindig eldöntöttem hogy sportolok, de egyszerűen utálok sportolni. Nem tudtam magam rávenni. Egy sportot szerettem, de a csapattársaimnak sikerült elérniük, hogy megutáljam. Illetve nem utálom, csak már nem járok miattuk edzésre 2-3 éve és máshol meg nem tudok sajnos. De tulajdonképpen tudnék mit csinálni, kéne tanulni, vannak különóráim (csak nem sűrűn megyek el), takarítani kellene itthon, segíteni anyukámnak, és van egy csomó olyan dolog is, amit egyébként eddig szívesen csináltam, de már a hobbijaimhoz is lusta vagyok. Zenéltem, rajzoltam, fényképeztem a természetet, táncoltam, csináltam a youtube csatornám, aminek többmilliós nézetsége is volt, de már nincs hozzá hangulatom. Mindig eltervezem, hogy pl. milyen jó lenne megtanulni egy új számot zongorán vagy gitáron, de aztán mire eljutottam odáig, nem volt kedvem. Imádok zenélni, 3 hangszeren játszok teljesen jól, pedig sosem jártam tanárhoz, mindig zenével keltem és aludtam el, megőrültem volna ha nem hallgathatok 1 napig zenét. Ma meg már ahhoz se sok kedvem van, hallgatok néha, de nem sokat. Képes vagyok tök sötétben ülni egyedül órákat és nézni a falat. Az egyetlen amihez tényleg lenne kedvem szinte mindig, az kirándulni, túrázni hegyekben, erdőkben, tóparton, bárhol. Illetve utazni, járni a világot. Sajnos a külföldi utazásokra nem sok pénzünk van jelenleg, a belföldiekre se. De simán elmehetnék a közeli helyekre, tök jó lenne, de nincs kivel. Egyedül meg akarok. A "barátaim", osztálytársaim mind olyan mások. Én vagyok a különc, nem az a lány aki ha beszabadul egy ruhaboltba felpróbál 200 ruhát és órákon át vásárol, nem az aki számára megáll az élet ha letörik a műkörme, meg akinek a legnagyobb problémája, hogy a rózsaszín tűsarkújához melyik ruha illik. Az korombeli ismerőseim 99%-a ilyen. Szóval nem sok barátom van, bár jóban vagyok szinte mindenkivel, de nem szívesen megyek el velük. Olyan jó lenne ha lenne egy kutyám, imádom az állatokat, és így akkor lenne indokom a mozgásra, elmennék vele futni, mehetnék vele kirándulni, nem érezném magam egyedül. Régi vágyam egy kutya, de most sajnos nem lehet. Szóval nem tudom mit csináljak. Annyira szeretnék változtatni az életemen, de nem tudom hogy, nincs hozzá elég akaraterőm.

16/L