Van köztetek olyan, aki nagyon magányos jellem, de annál boldogabb egy valódi, érdekes barát mellett?
válasza:Én magányos vagyok, nincsenek barátaim. 1-2 levelezőtárs akad ki tudja hogy élek de kb itt ki is merül. Vannak ismerősök meg emberek kikkel dolgozom, ennyi.
nem kívánok tárat magam mellé. Nagyon jól elvagyok egyedül.
válasza:Nekem volt egy ilyen barátnőm, nagyon imádtam.
Nem vagyok az a nagy társasági ember mivel különc a személyiségem így a barátaim is azok (mivel csak ők fogadnak el úgy ahogy vagyok) De igazából ritka hogy valaki elfogad vagy megért. Igazán csak 1 lánynak sikerült és 3 évig nagyon jóban voltunk.
Igazából még mindig barátok vagyunk, de mivel külföldre utazott hosszú időre így megromlott a kapcsolatunk is...
válasza: válasza:Én nem voltam magányos jellem, csak az lettem. Egy évig volt úgy, hogy nem érintkeztem emberekkel (nem volt net, se pénz telefonon, se munka...), de nem voltam annyira magányos, mint most. Hiába érintkezek itt, levelezek, nem olyan, mintha szemtől szembe beszélnénk, nekem olyan személytelen. Hol a móka és a kacagás...? Ha nem kellene szembesülnöm a világgal, hanem bezárkózhatnék a kis világomba, szerintem ismét jól ellennék, de már nem lehetek olyan kis remete, mint akkor.
"Bár olyan vagyok, hogy mindenbe túlzottan beleélem magam... Igazából már volt olyan, hogy talán egy igaz barátra leltem akit rettenetesen szerettem, bár ő is levelező társ volt, de mivel nagyon nagy a belső világom, kellemesen éltem meg minden írogatást, viszont, ez tipikus eset, volt alkalmam találkozni vele, eléggé zavarban voltam. Úgy érzem, ahhoz képest, amit sokaknak mutatok, nagyon izgalmas, és érdekes dolgokat élnék meg valakivel, aki megért, és bízom benne."
Mintha magamat olvasnám. :)
A puszta levelezés nekem is személytelen. Abban reménykedem, hogy megismerek valakit, akivel szemben nem kell azon gondolkozzak, hogy "vajon elfogad-e".
Szerintem van ilyen ember, aki olyan mint én! Bár ismertem olyanokat, akik mellett felszabadultam, mert nagy empátiával rendelkező, csendes emberek, de ők inkább hallgatók voltak, mintsem beszélgető társak.
De én úgy vagyok/(lennék) vele, hogy nem irigylem a társasági lényeket.. ahogy Nietzche írná, "a magamfajták gyengébben". De ha megismernék valakit, sokkal jobban tartanék hozzá, mélyebb lenne a kapcsolat, mint bármelyik szociális-lénynek:))
Bár ezzel is egyedül maradok, nem minden magányos ember áll így a dolgokhoz/vagy hozzám, nem tudom..
Most is nagyon ráimádtam valakire, aki érdekes ember:D. Bár nem tudom, mennyire ért meg engem, társasági-lény létére. valahol ő is magányosnak érzi magát, viszont amikor találkoztunk, szintén zavarba jöttem, megtört az idilli hangulat.
válasza:Tehát nem a jellemed magányos, hanem különc vagy és a hozzád hasonló különc embereket kedveled? Itt a különcöt semmi ilyen fizikai manifesztációra értem(pl. szeret "beteg" dolgokat rajzolni, furán öltözni stb)hanem csak szimplán másmilyen mint a nagy többség így belülről. Nem tudom jól megfogalmazni.
Egyébként van, énis ilyesmi vagyok. Mármint nem vagyok magányos jellem csak szimplán magányos, mert nem találok hozzám hasonló embert, akivel lehetne "hódítani":)) Egyébként viszonylag jól kijövök más emberekkel, csak nem vagyok velük egy hullámhosszon vagy nem érdekelnek vagy nem tudom hogyan fogalmazzam meg. Szóval hiába lennék kapcsolatban bármennyi emberrel, akkor is magányos lennék. Ez senkinek a hibája, csak egyszerűen kisebbségben vannak az olyan típusú emberek mint én. De minden bizonnyal vannak rajtam kívül, csak nem adnak jelt magukról:)(Kivéve itt GYIK-en:D
Nem tudtam, hogy a kettő elválasztható:)) elég hosszúideje érzem magam magányosnak, szóval már azt hiszem méltó vagyok a "címkére"=)) mondhatni másmilyen vagyok valamilyen szemszögből:-? de az is benne van, hogy leginkább bezárkozni szeretek=) sokáig ezzel szenvedtem, de utána elfogadtam, és azzal megis változtam, ha addig hasonlítottam is az embertömegre, azóta sokkal inkább eltérek:))
Ez érdekes leírás:D volt egy ilyen levelezőtársam, akit bár ismertem, és lehetőségem lett volna találkozni vele, bár mindmáig halasztgatom, nem hozom fel. Kicsit tartok is tőle, de ő is ilyen lehet mint te..ami érdekes:). Úgylátom, nagyon sok barátja van, mégis boldogtalannak, magányosnak tűnik, egy forumjában erről is írt, és nem értem. bár én is különc vagyok, de félénkebb, nem mondhatom azt, hogy vannak barátaim akik mellett egyedül érzem magam, bár az is tény, hogy én is hamar lerázok magamról bárkit(vagy kölcsönösen tesszűk), aki kicsit gyanús..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!