Ezen lehet még változtatni, vagy az egész életemet magányosan kell leélnem?
Nemsokára 18 éves leszek, és nemhogy barátnőm, de még haverjaim sincsenek egyáltalán, egy se. Én próbálkozok ismerkedni, haverkodni, de egyszerűen nem megy, lehet mostmár azért nem megy, mert már túlságosan erőltetem. A mostani iskolámban levegőnek néznek, néha-néha páran köszönnek, de a maximum ennyi. Régi iskolámban még jobb volt, de onnan sincs senki akivel kimennék, meg ilyesmi.
Mit tudnék tenni, hogy képes legyek társas kapcsolatokat kialakítani, ami másoknak egy csapásra megy? Vagy ezen 17 év után nem lehet már változtatni, és örökké ilyen magányos, semmirekellő senki leszek?
A barátnős dolgon lehet segíteni.
A nők anyagiasak és felszínesek, a pénzen és a Ferrárin kívül más nem érdekli őket. Hidd el, ha jól megszeded magad és sportkocsit is beszerzel, annyi csajod lesz hogy csak győzzed!!!
Nos, a felszínes csajok a felszínes pasiknak jutnak.
Ennyi, ha pénz van, akkor van plázacica is.
Ha viszont nem plázacica kell, akkor ne a pénzzel kezdjed, hanem ismerkedj, beszélgess, kérdezz, ez a legfontosabb, hogy érdeklődj a másik felé, ezzel fogja azt érezni, hogy fontos vagy a számára.
A kudarc meg velejárója az életnek.
Egyszer elesel, máskor, már nem lépsz ugyanabba a hibába, de ehhez kockáztatni kell, amihez meg egy jó adag bátorság kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!