Személyiségzavarom van? (kissé hosszú leírás)

Szerintetek mi lehet ez? Keresgéltem a témával kapcsolatosan, de mindig mást találtam.

Nagyon visszahúzódó vagyok, nem tudok beszélgetni senkivel, csak anyukámmal, kerülöm az embereket. Gyakran előfordul, hogy inkább elnézek másik irányba, vagy telefonálást színlelek, hogy még csak köszönnöm se kelljen, nehogy leálljon velem az illető beszélgetni.

A környezetem a "tipikus csendes lánynak" tart.

Sokszor előfordul, hogy hozzám szólnak, de annyira bele vagyok merülve a képzeletembe, saját kis világomba, hogy nem reagálok többszöri szólongatásra sem. A kritikát nagyon jól viselem, nem vetek rá különösebben ügyet, utálom, ha megdicsérnek, nem tudok rá köszönetet nyilvánítani. Az érzelmeimet sajnos nem tudom kifejezni, tehát mindig a barátom mondja ki, hogy "szeretlek", én 100-ból 1-szer, akkor is kényelmetlenül érzem magam, pedig tényleg szeretem.

Nem érdeklődöm mások iránt, elvagyok magamnak. Ha bárhová is hívnak, általában valami programot gyorsan beszervezek, hogy legyen kifogásom, miért nem tudok menni.

Nem érzem jól magam tömegben, de mégis 3-4-5 emberrel jobban elvagyok, mint ha kettesben kell beszélgetnem valakivel, olyankor mindig olyan érzésem van, hogy mondanom KELL valamit, hogy ne álljon meg a téma.

Máskor viszont nyitok a külvilág felé, egész pontosan megjátszom, hogy érdekelnek a többiek, stb.

Szokásom más útvonalat választani, ha tudom, hogy valaki arra jönne, mint én.

Nemtörődömség jellemez, érzéketlen tudok lenni másokkal szemben...

Ha sokat voltam társaságban, utána sürgősen magányra van szükségem, ha ezt nem kapom meg, teljesen befordulok és rossz kedvű, bunkó leszek.

Kérlek segítsetek, mit tehetnék ennek megváltoztatása érdekében... Arra jutottam, hogy rejtett skizoid vagyok, és elkerülő személyiségzavarom van.

Ha tudtok rá tanácsot, hogy hogyan változtathatnék ezen, vagy valami bővebb infót, annak örülnék.

Bocsi, hogy tényleg hosszú lett, csak akkor válaszoljatok, ha elolvastátok, és nem bunkóztok.