Ti hallgattok a megérzéseitekre, vagy inkább az eszetekre?

Általában az eszemre, de ha van megérzésem, azt is figyelembe veszem.

A kérdés rossz, mindkettő. Megérzés ésszel, ész megérzéssel párosítva.

En eleg eszes ember vagyok, de sajnos eleg jok a megerzeseim.

Neha nem hallgatok rajuk az esz mondvan hulyesegnek tartja oket.

De ha ignoralom a megerzeseimet altalaban megszivom.

pl. felvettek orvosi egyetemre

megerzes: kell neked 1 ev amig pihensz, dolgozol kulfoldon, vilagot is latsz kiprobalod magad es egy rakat penzzel hazaterve nem tortenhet meg az hogy apu anyu nem birja fizetni a koltsegeket

esz: ah minek, a szuleim nem elnek olyan szornyen ott van apu meg anyu is. jah azta apu egy konyvet is baszott megvenni mikozben az uj csaladjaval nyaralni ment, anyunak meg a nyakaba szakadt a svajci frankos hitel emelkedese amit meg ki tudtunk fizetni hiaba tobb mint duplaja lett mert anyunak jo fizuja volt. ezert se gondoltam volna hogy baj lesz az eszemmel, de ereztem hogy megeshet. es nolam az az 50000 plusz ami havonta a hitelre ment pluszba az alap mellett hianyzott... nagyon.

Szoval nesze neked esz... ereztem! Ereztem hogy ki kell mennem egy evre! Az eszem is felfrissult volna de legfokepp a penzugyek teren nem erhetett volna meglepetes parmillaval a zsebemben... most kint vagyok. ezen a helyen egy ev alatt ca. 5millat tudtam volna felrerak i ugy hogy kozben meg jol is erzem magam utazok ez meg az... annyi penz minden bajom megoldotta volna.